Kárpát-medencében maradt földművesek
Régóta folyik a vita arról, hogy Európa mai népessége kiktől származik: azoktól a vadászó-gyűjtögető modern emberektől, akik őseink, a Homo sapiensek közül mintegy 40 000 éve elsőként érkeztek Európába, vagy a később betelepülő földművesektől. Cavalli Sforza genetikus szerint például a ma élő európaiak azoknak a földművelőknek a leszármazottai, akik a Közel-Keletről érkeztek a földművelés elterjedésével csaknem egy időben, 10 000 éve. Más szakértők viszont azt vallják, hogy az európaiak ősei a 40 000 éve érkezett vadászó-gyűjtögetők.--- IMAGE NOT FOUND: HV_Foldmuvesek1122.pdf ---
A legfrissebb DNS-vizsgálatok most pontot tettek a vita végére. Kiderült, hogy a valójában 10 000-7500 éve érkezett földműves népességnek csak nagyon kevés leszármazottja él ma Európában, s azok is inkább Közép-Európában. Bevándorlásuk az itt élő többséget genetikailag nem érintette, annak ellenére sem, hogy életmódjuk gyökeresen megváltozott az új telepesek megérkezésekor.
A mainzi egyetemen a Joachim Burger professzor vezette kutatócsoport eredménye a szakembereket is alaposan meglepte. A kutatók az Európa közepéről származó tizenhat lelőhely, ötvenhat egyedétől vett csontmaradványát vizsgálták. Huszonnégy egyedtől tudtak elemezhető mitokondriális DNS-mintát nyerni. A mitokondriális DNS az anyától öröklődik tovább szinte változatlan formában, ezért alkalmas arra, hogy egészen az ősökig kövessék visszafelé a genetikai nyomokat.
A csontmaradványok olyan kultúrák népeinek egyedeitől származtak, amelyek elődei találták ki a földművelést a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén 12 000 évvel ezelőtt. Ezeket a közép-európai kultúrákat edényeik díszítése alapján nevezték el németországi vonaldíszes kerámia-, illetve alföldi vonaldíszes kerámiakultúrának. E népesség tagjai még olyan módon művelték a földet, amiként a közel-keleti "termékeny félhold" területein maradt rokonaik. Mivel régészetileg már egyértelműen bizonyították, hogy e csoport Európába érkezése után rendkívül gyorsan terjedt el kontinensünkön a földművelés ismerete és gyakorlata, a szakemberek arra számítottak, hogy a mai európai népesség nagy része is e fölművelőktől származik. Ám kiderült, hogy bár tudásuk gyorsan és széles körben terjedt el, maguk a csoport tagjai egy helyben maradtak és nem keveredtek a korábban érkezettekkel. A 24 egyedből hatnak, vagyis a vizsgált személyek 25 százalékának olyan genetikai sajátosságai voltak, amelyek szinte ismeretlenek a mai Európa más területein, és a többi is csak kevés hasonlóságot mutat.
A szakemberek szerint a furcsa kettősség oka az lehetett, hogy egy viszonylag kis létszámú csoport érkezett Európába a rendkívüli tudással, amit azonnal átvettek az itt élők, ám a jövevényeknek inkább csak a tudását ismerték el, nemigen keveredtek velük. "Valahogy úgy történt az egész, hogy érkezett egy kis létszámú csoport a Közel-Keletről Közép-Európába, ahol megtelepedtek, ám nem költöztek tovább. A körülöttük élők azonban átvették rendkívüli ismereteiket" - mondta el a professzor.
Az új ismeret elterjedése kulturális és nem genetikai cserét jelentett. Mint gyakorlati tudás informálisan áradt szét Európában, nem jelentette azonban egyúttal az emberek valós mozgását is.
