A Mladá Fronta Dnes című lapban megjelent írások szerint valószínű, hogy az egyetemek által oktatási célokra használt holttestek között volt Josef Gabcík és Jan Kubis teteme is, akik 1942-ben Prágában merényletben megölték Reinhard Heydrichet, a Cseh-Morva Protektorátus vezetőjét, a korabeli náci Németország harmadik legbefolyásosabb tisztviselőjét. Gabcík és Kubis társaival együtt főbe lőtte magát, miután a nácik egy prágai templom kriptájában felfedezték rejtekhelyüket, és nem volt esélyük a menekülésre.

Több száz halálra kínzott cseh antifasiszta holtteste került a német és osztrák egyetemek patológiai és anatómiai intézetébe, ahol a II. világháború után oktatási célokra használták ezeket. A legolvasottabb cseh lap szerint a témáról először a berlini Humbold Egyetem tudósai beszéltek a nyilvánosság előtt.

Jan Sechter cseh diplomata azt mondta, hogy ez a téma eddig tabunak számított. A vasfüggöny lehullása után azonban napirendre került az antifasiszták kárpótlása, majd ennek rendezése után ez az érzékeny téma is nyilvánosságot kapott. A kérdés élesen megosztja a szakértőket. Egyesek szerint a problémát végleg tisztázni kell, míg mások szerint nem szabad már ezzel foglalkozni. A prágai lap úgy tudja, hogy a cseh orvostanhallgatók pedig az egykori nácik tetemein tanulták az anatómiát és a bonctant a háború után. 

Csehország berlini diplomáciai képviseletén keresztül annak a tábornak az oldalára állt, amely egy nemzetközi tudományos konferencián szeretné tisztázni a kérdést. Az elképzelések és tervek szerint erre a nagy érdeklődéssel várt tanácskozásra jövő februárban kerülne sor. Prágai források szerint ebből az alkalomból egy, a náci áldozatoknak szentelt emlékművet is lelepleznének a résztvevők.

Zdenek Halata, a hamburgi egyetem professzora szerint az egykori Nyugat-Németország orvosi egyetemein és anatómiai intézeteiben már húsz évvel ezelőtt rendezték a problémát. Akkor állítólag teljes egészében áttekintették az orvosi intézmények anatómiai raktárait és gyűjteményeit. Ott, ahol vélhetően antifasiszta ellenállók preparált tetemeire bukkantak, azokat összeszedték, majd ünnepélyesen egy közös sírban elhantolták. A Mladá Fronta Dnes azt írta, hogy ilyen lépésre a volt Német Demokratikus Köztársaságban sosem került sor, s Ausztria is csak nagyon kis mértékben rendezte a problémát.

Ugyanakkor a cseh orvosi egyetemek és anatómiai intézetek valószínűleg egészen a hetvenes évek végéig használtak oktatási és kutatási célokra a II. világháború után Csehszlovákiában kivégzett náci háborús bűnösök tetemeit. Hivatalosan azonban erről a cseh hatóságok és illetékesek sem beszéltek soha. 

Libor Pác, a brünni Masaryk Egyetem anatómiai intézetének mai vezetője a lapnak megerősítette ezt a tényt. "Brünnben 1947-ig több cseh árulót, valamint volt náci katonatisztet, gestapóst végeztek ki. Holttesteiket tartósították, majd az anatómiai intézetben használták. 1966-ban azonban mindent eltemettek, s ma már ilyesmi nincs az egyetemen" - állítja Pác. Richard Zemánek patológus viszont azt mondja, hogy ő még a hetvenes években is ilyen holttesteken dolgozott.

Michal Simunek történész szerint a cseheknek most ki kellene várniuk, hogy hogyan rendezik ezt a kényes kérdést a németek és az osztrákok, majd nekik is lépniük kellene. A prágai kortárs történeti intézet már bejelentette, hogy a jövő évben nemzetközi tanácskozást rendez, amellyel alkalmat kíván teremteni a probléma megoldásának közös megvitatására.

(MTI)