A NATO ötször is visszakérdez
Átalakítaná NATO-vállalásait Magyarország - jelezte az elmúlt napokban többször is Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Ez nem kelthet különösebb meglepetést a katonai szövetségnél, ugyanis azóta nem tudjuk teljesíteni teljes mértékben a vállalásainkat, amióta beléptünk. Ennek következményeként a különböző értékelésekben már eddig is, és a következő években is a "nem megfelelő" minősítés áll Magyarország neve mellett, ha a célok teljesítéséről van szó.
Juhász Ferenc történelmi hibának nevezte, hogy a csatlakozáskor és az azt megelőző tárgyalásokon a magyar kormány gyakorlatilag az egész hadsereget fölajánlotta a NATO-nak. Ezzel a valóságosnál nyilvánvalóan jobb képet akartunk festeni magunkról, ám a NATO hibája is, hogy meghagytak bennünket abban a tévedésben, hogy a terveinket képesek leszünk megvalósítani. Ahogyan egy katonadiplomáciában jártas, névtelenségét kérő szakértő mondta: a NATO-ban talán még nálunk is jobban tisztában voltak azzal, hogy milyen képességei vannak a magyar hadseregnek. E túlzott ambíció és túlvállalás következményeként jelenleg Brüsszelben egy-egy magyar vállalás esetén ötször is visszakérdeznek, hogy komolyan gondoljuk-e, és ténylegesen meg tudjuk-e valósítani a terveinket.
A költségvetés miatt a most Brüszszellel hadakozó Gyurcsány-kormány például már tavaly visszalépett a NATO-nak tett pénzügyi vállalásoktól. A Medgyessy-kormány idején indított védelmi felülvizsgálat után ugyanis tíz évre szóló, a Pénzügyminisztérium által alátámasztott költségvetésű haderő-átalakítási program készült. Ebben vállaltuk, hogy a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 1,81 százalékát. Tavaly azonban Gyurcsány Ferenc ezt visszafaragta, egyebek mellett azzal az indoklással, hogy lámpással kellene keresni olyan politikust, aki inkább a hadseregre adna pénzt, mint a nyugdíjakra.
Mivel a NATO tervezési rendszere olyan, hogy tíz évre előre meg kell határozni a fejlesztési elképzeléseket, általában az első évig látható világosan, hogy mely vállalások teljesíthetők, a második és a harmadik évnél ez csak körvonalazható - mondta legutóbb Havril András vezérkari főnök, nyilvánvalóan a költségvetési bizonytalanságokra is utalva ezzel.
Nem tett jót Magyarország megítélésének az sem, hogy csak jelentős késéssel, a napokban sikerült tisztázni, hogy hol legyen a döntő részben a NATO által finanszírozott három lokátorállomás déli darabja. Ez végül a Zengő helyett a Tubes-hegyen lesz - már ha arra a katonai szövetség is rábólint. Ehhez kell némi jóindulat, hiszen az eredeti tervekben a Zengő szerepelt, és bármilyen módosítás esetén újra kellene tárgyalni a teljes, több mint húszmilliárd forintos beruházást. Ettől vélhetően eltekint majd a NATO. A tárgyalások már megkezdődtek.
A katonák és a honvédség napi munkájának a megítélése ugyanakkor nem ennyire kedvezőtlen. Legalábbis ez szűrhető le abból, hogy az alakulatoknál járt szövetségi ellenőrök eddig mindent rendben találtak ezen a területen. A hadsereg az elmúlt két évben csak megfelelő vagy jó minősítést kapott. Legutóbb a veszprémi légtérellenőrző ezrednél jártak ellenőrök. A minősítés: jó.
A hadsereg megítélését javítja az a nyolcszáz katona is, aki különböző missziókban vesz részt. A külföldi missziók létszámát nem akarják csökkenteni a védelmi tárcánál, sőt legutóbb a vezérkari főnök Brüsszelben azt javasolta, hogy a kisebb tagállamok - így Magyarország is - nagyobb szerepet, felelősséget kaphassanak válságkezelő műveletekben. Ez összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy ezekben a missziókban minőségileg javítsák a magyar katonai részvételt, és ne csak őrzésvédelemre használják a katonákat.
A szövetségnél és különösen az Egyesült Államoknál jó pontokat lehet szerezni, ha a terrorizmus elleni harcban tevékenyen is részt vesznek a tagállamok. Így például a szintén számos problémával küzdő Románia és Bulgária iraki szerepvállalásával javította a megítélését, és szintén fontos, hogy Románia bázisokat is felajánlott az Egyesült Államoknak. Ez korábban Magyarország esetében is így volt, Taszárról azonban kivonultak a szövetséges katonák. A NATO-vállalások mostani átalakításának lényege Juhász Ferenc szerint az, hogy a korábban felajánlott, de nem használt eszközeinket hasznosabb hozzájárulásokkal váltsuk fel. Ilyen lehet például, ha a honvédség felajánlásai között szereplő harckocsikat lehúzzuk a listáról, és cserébe egy olyan, úgynevezett Force Protection századot ajánlunk fel, amely robbanószer-kereső kutyákkal és saját fejlesztésű felderítő robotrepülőgépekkel tudja biztosítani például egy konvoj útját. A pilóta nélküli apró repülőket a védelmi tárca technológiai hivatala fejlesztette ki. Egy-egy ilyen amerikai vagy izraeli eszköz ugyanis 30 millió forint körüli áron kapható, míg a hazai gépek mindössze egy-két millióba kerülnek majd. Igaz, az olcsóságuk szerényebb képességeket is takar.
Szakértők szerint az alapvető probléma az, hogy NATO-tagságunk hatodik évében is politikai vita folyik arról, szükséges-e olyan erőket fenntartani, amelyekkel megvédhető az ország, vagy baj esetén bízzuk magunkat a NATO-ra. Emiatt a szűkös forrásokat megosztják a területvédők és az immár speciálisan a NATO igényeire felkészített alakulatok között. Ez utóbbiak közül a vegyvédelmi mobillaboratórium biztosította az athéni olimpiát, és már a pekingi játékok szervezői is érdeklődnek iránta.
