- Többet szerettem volna elérni. Volt olyan pillanat, amikor azt hittem, sikerül, de olyan is, amikor úgy gondoltam: semmi nem jön össze - nyilatkozta csütörtökön Gráf József agrárminiszter, az EU mezőgazdasági tanácsának három napon, két éjszakán át tartó brüsszeli ülése után. A szokatlan tanácskozás magyarázata: a tagállamok tisztában voltak azzal, hogy a negyven éve érintetlen cukorrendtartás reformja elkerülhetetlen, de azzal is, hogy fájdalmas lefaragásokkal, egyes tagállamok esetén a cukortermelés teljes csődjével jár együtt. Ennek megfelelően számos küldöttség a körömszakadtáig harcolt a pozícióiért, a megállapodást végül minősített többséggel fogadta el az EU-tanács.

Ez kimondja: 2006 júliusától, a jelenlegi rendtartás végétől négy éven át fokozatosan, összesen 36 százalékkal kell csökkenteni az európai cukor árát, amely most mintegy háromszorosa a világpiacinak. Az ágazat ugyanakkor jövedelempótló támogatást kap, 64,2% mértékben. (A termelésüket legalább ötven százalékban csökkentő tagállamok farmerei esetében ez 90, sőt szélsőséges helyzetben akár 100% fölé is mehet, ám Magyarországot ez nem érinti.) Mint Gráf József elmondta, a kompenzáció hazánkban minden jelenlegi cukorrépa-termelőt megillet, attól függetlenül, hogy folytatja-e ezt a tevékenységet. Kb. 150 ezer forintot kapnak majd hektáronként.

A miniszter a magyar tárgyalási taktikát vázolva kifejtette: tisztában voltak azzal, hogy "el kell indulni a rendcsinálás felé", azaz nem csak a horribilis cukorárat kell kiigazítani, hanem a fejlődő világ kedvezményes exportdömpingjének is megálljt kell parancsolni. Ugyanakkor nem Magyarország idézte elő az EU ötmillió tonnás cukorfeleslegét, a csatlakozással örököltük a helyzetet. Ennek megfelelően hazánk - 25%-os árcsökkentési engedményről indulva - fokozatosan belement a nagyobb arányba (amely a végén sem érte el az Európai Bizottság által javasolt 39%-ot), azért cserébe, hogy emelkedjen az eredetileg 60%-osra tervezett, ám magyar részről 65-70%-ra követelt kompenzáció. Magyar szorgalmazásra az EU-tanács elfogadta: a cukortermelés és -ipar teljes szerkezetátalakítására szánt összegből (ez az EU egészére 6,3 milliárd euró lesz) 10%-ról tagállami hatáskörben lehessen eldönteni, hogy mennyi illesse belőle a répatermelőket. A négyéves szerkezetátalakítás idejére fennmarad még a piaci intervenció intézménye; a referenciaár 80%-ra nő.

Gráf József szerint a kompenzációval a hazai termelők "nagyjából rendben lesznek", sokan valószínűleg más tevékenységre állnak át, s mint sajnálkozva jövendölve, félő, hogy az amúgy is óriási fölöslegben lévő gabonára. Mintegy 3-4 ezer termelőről van szó országszerte. A miniszter szerint kb. 45 tonna/hektár termelékenységnél éri meg a répánál maradni az új cukorrendtartás körülményei közt. Magyarországon öt cukorgyár működik, összesen három tulajdonossal, 1240 főt foglalkoztatva. - Technikailag nem szükséges, hogy közülük akár egy gyárat is bezárjanak - jelentette ki Gráf, azt azonban elképzelhetőnek nevezte, hogy egyikük tulajdonosa érdemesnek tartja az áttérést a bioetanol termelésre. (Ez hozzáértők szerint gépesítettebb termelés, valamivel kevesebb dolgozót igényel.) A legfeljebb húszszázalékosra, de inkább 5-10 ezer hektár volumenre saccolt termőterület-csökkenéssel együtt is berendezkedhetnek a gyárak 10-15 ezer tonnás termelésre; a reform értelmében 10 ezer tonna felett kvótát kell vásárolniuk, 730 eurós tonnánkénti áron.

Ha egy gyárat bezárnak, kvótájának negyedét a többiek átvehetik. Gráf elmondta: a tárgyalások három napja alatt végig egyeztetett az ágazattal. A gyártulajdonosok szerinte az üzemek működése, fenntartása mellett szálltak síkra. Külön lehetőség az izoglükóz-kvóták örvendetes, 50%-os bővítése, mivel ez Magyarországon amúgy is fölösleges kukoricát köt le, s a bővülés harmada egyébként is ránk jut.

A cukorrendartás reformja az utolsó mozaikdarab a közös mezőgazdasági politika 2003-ban indult átalakításában. Halaszthatatlanná az tette, hogy decemberben közepén Hongkongban rendezik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri szintű fordulóját, márpedig a jelenlegi cukorrezsim felszámolása az EU kötelezettsége a WTO előtt. A szervezet ugyanis Ausztrália, Brazília és Thaiföld panasza nyomán elmarasztalta az EU-t. A cukorreform érdekessége, hogy az agrárügyekben mindig fő kerrékötőnek számító franciák Brüsszel és a változás mellé álltak. Az EU-tanácsban elszenvedett vereségük árán is védelmezték azonban a jelenlegi rendszert a dél-európai államok, valamint Lengyelország. Náluk a cukoripar összeomlásával, a termelés több mint ötvenszázalékos csökkenésével lehet számolni. A cukorreformot leszámítva Magyarország is azon tizenegy tagállam közé tartozik, amely szerint most már elég a WTO előtt tett engedményekből.

Az önmagában is problematikus cukorrendtartás külön hátülütője volt, hogy EU-n kívüli országok visszaéltek a kedvezményes behozatali lehetőségükkel, s általuk is (olcsón) vásárolt cukrot hoztak az EU piacára. Magyar kedvezményezésre elfogadták a feltűnő importnövekedés esetén a fellépést, de a kvótásítást nem tudta elérni a magyar delegáció.

(Brüsszeli tudósítónktól)