Járai Zsigmond kiemelte, hogy a szükséges reformokat nem lehet halogatni. Megjegyezte: sokan kritizálják a jegybankot azért, hogy konfliktusos a kommunikációja, de "nem az MNB kommunikációja konfliktusos, hanem a helyzet maga". Az MNB elnöke szerint "sokan nem mondanak igazat a helyzetről, ez árt az országnak, és az a szenzáció, ha valaki igazat mond". Az MNB elnöke az euró bevezetésének céldátumával kapcsolatban megjegyezte: most már az elemzők jó része 2013-ra várja azt. "Nem azt a kérdést kell vizsgálni, melyik lesz ez az év, mert az euró bevezetésének dátuma csak a reformok megvalósítása után képzelhető el", a bevezetés dátuma akár a reformok megvalósítása utáni első nap is lehet. Szerinte az euróbevezetés kapcsán a politikusok felelőssége az, hogy bemutassák a alakosságnak a folyamat pozitív és negatív hatásait.

Az autópálya-építésekkel kapcsolatban rámutatott: sokan bírálják most az jegybankot amiatt, "hogy hogy jön az MNB ahhoz, hogy az autópálya-építések kapcsán kritizálja a kiszervezéseket, hiszen maga Járai kezdte el pénzügyminisztersége idején az állami feladatok kiszervezését". Járai ezzel kapcsolatban megjegyezte: ez igaz, de már akkor tudatosította, hogy ezeket a kiszervezéseket az uniós belépés után, vagyis akkor, amikor áttér az ország az ESA 95-ös elszámolásra, be kell majd számítani az állami kiadásokba".

A konferencián az elemzők közül Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője a következő évi költségvetés egyik fő kérdésének nevezte, hogy elindul-e a költségvetési kiigazítás. Az elemzők jó része ugyanis azt gondolja, hogy 2006 lehet "az utolsó nagy buli" időszaka, amit egy keserű kijózanodás követ majd 2007-ben. Annyi bizonyos, hogy a csökkenő infláció növekvő vásárlóerőt és ezzel együtt növekvő fogyasztást generál majd, várható az is, hogy az országon belül a növekedés hajtórugói között előtérbe kerül a fogyasztás. Jelentős elszámolási kockázatot hordoznak majd az autópálya-beruházás PPP-körbe történő kiszervezései, valamint a kvázi fiskális körbe sorolt állami vállalatok adósságállománya. A költségvetés helyzetét bonyolíthatja az alultervezett bevételek mellett egyes felülről nyitott kiadási előirányzat alakulása. Kockázatot jelent a világgazdaság szempontjából az, hogy emelkedhet a külföldi kamatszínvonal, miközben szűkül a globális likviditás és ez megemelheti a kockázati felárakat - tette hozzá.

Vojnics Tamás szerint fiskális expanzió várható az országban részben a bővülő fogyasztás és beruházások, részben pedig a felső áfakulcs csökkenése miatt. Az elemző úgy vélte, hogy jövőre a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas lesz, 8-9 százalék a GDP-hez mérten, értéke az OTP Bank prognózisa szerint az idei 7,5 milliárd euróról 8,2 milliárd euróra emelkedik. Ezzel együtt a GDP növekedése gyorsul, a bank által az idénre várt 3,9 százalék után 4,2 százalék lesz jövőre. A jegybanki alapkamatot ez év végére a bank szakértői 6 százalékra várják, a következő évben pedig év végén megítélésük szerint 5,5 százalék lesz. Az államháztartás alakulására pesszimistább a prognózisuk mint a kormányé, ez évre eredményszemléletben 7,6 százalékos, jövőre 7,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt várnak. (MTI)