Az Európai Bizottság kilenc, már létező jogszabály vagy még csak előterjesztés formájában asztalon lévő direktíva módosítására készül azt követően, hogy az Európai Bíróság feljogosította Brüsszelt: az uniós rendelkezések megszegése esetén szankciókat foganatosítson. 

Az EU vezetése nem szeretné ugyan „kriminalizálni” a közösségi törvényt, de bizonyos területeken szigorítani kíván a szankciókon.  

Van, ahol nem is bűncselekmény 

Az unió végrehajtó testülete hét létező törvény módosítására készül, ezek a pénzmosásra, a magánszféra korrupciós ügyeire, az embercsempészetre, a tengervíz szennyezésére, a számítógépes kalózkodásra és vírustámadásokra, a pénz- és bankkártya-hamisításra vonatkoznak. Ezen kívül módosítják a szellemi tulajdon védelmének szavatolásáról szóló tervezetet, s újragondolásra visszavonják a sokat vitatott környezetvédelmi jogszabály-tervezetet. 

A keményebben szankcionálandó cselekmények körének egy része egyértelműen bűncselekmény (például a bankkártyákkal való visszaélés és az euróhamisítás), azonban vannak vitatható területek. Egyes uniós tagországokban például a szellemi tulajdonjog védelme inkább polgári jogi kérdés, mintsem büntetőjogi, így az új helyzet ezekben az országokban jelentős módosítást kíván a törvényhozástól, az igazságszolgáltatástól, de még a polgárok, a közvélemény szemléletének is meg kell változnia. 

Várhatóan igen kényes lesz a faji diszkrimináció ügye, amelyet illetően az EU meghatározott büntetőjogi intézkedéseket vezethet be, „írhat elő” a tagországok számára.  

A bíróság nemzeti marad 

A tervezett uniós kodifikáció eredményeként olyan büntetőjogi intézkedések születnek, amelyeket a tagországokban kötelező módon érvényesíteni kell, ellenkező esetben az „engedetlen” ország az Európai Bíróság elé kerül. 

A Bizottság tüzetesen megvizsgálja, hogy egy adott törvénysértést polgári jogi, közigazgatási kihágásként vagy bűncselekményként soroljon-e be, és azért pénzbírságot vagy a személyes szabadságot korlátozó büntetést rójanak-e ki a bíróságok. Börtönbüntetés esetében a jogszabály előkészítői az EU igazságügy-miniszterei által 2002 áprilisában jóváhagyott jegyzéket veszik alapul, amely a minimális büntetőintézkedéseket tartalmazza. 

A börtönbüntetések legenyhébb kategóriája az egytől három évig terjedő szabadságvesztés, a következő a 2-5 év, a legszigorúbb az 5-15 év közötti szabadságvesztés. A legsúlyosabb törvénysértések esetében a Bizottság a jövőben minimálisan tízéves szabadságvesztést ír majd elő. A büntetőjogi intézkedések foganatosítása nem az EU hatásköre, a bűnözők elítélése továbbra is a tagországok bíróságainak feladata lesz. 

A tagországokban visszásnak tűnik, hogy olyan uniós intézmények, mint a Bizottság vagy az Európai Parlament büntetőjogi intézkedéseket fogalmaznak meg, ez hagyományosan a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer feladata. A folyamat nem is ígérkezik zökkenőmentesnek, hiszen néhány tagországban máris határozottan jelezték: úgy vélik, az EU-direktíváknak nem kellene konkrét büntetési tételeket is megszabniuk. Az EU-adminisztráció ezzel szemben kivitelezhetőnek ítéli a politikailag már elhatározott szándékot.

(eurohirek.hu)