Januártól visszakaphatják a magánorvosok a vényírási jogukat, és folytatódik az egyeztetés az orvosi ügyelet uniós normákhoz igazításáról - így öszszegezhető Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, valamint Rácz Jenő egészségügyi miniszter tegnapi egyórás megbeszélése. A találkozót a kamara elnöke kezdeményezte, mert személyesen szerette volna tájékoztatni az egészségügy problémáiról a miniszterelnököt.

A magánorvosok vényírási joga visszaállításának feltétele, hogy olyan jogszabály készüljön, amely lehetővé teszi a magánorvosok ellenőrzését is. Éger István azzal érvelt a magánorvosok receptírási jogának visszaállítása mellett, hogy méltánytalan, ha egy tisztességesen kivizsgált beteg orvosa a megfelelő gyógykezelést írja fel, a támogatás mégis attól függ, hogy melyik helyiségben történik a recept megírása: magánorvosi rendelőben vagy közfinanszírozottban. Novembertől a tb-ellenőrzés nehézségeire hivatkozva tiltották meg a magánorvosoknak, hogy kiemelt támogatással rendeljenek gyógyszert betegeiknek.

Rácz Jenő miniszter szerint a megbeszélés kompromisszummal zárult. Éger István szerint csak részben, ugyanis az orvosi ügyeletek kérdésében még nincs megállapodás. A kamara azt szeretné, hogy a hazai munkaidőt is az uniós irányelveknek megfelelően szabályozzák, vagyis minden ügyeletben töltött óra munkaidőnek számítson, és így is fizessék a túlmunkát. Kompromisszumra legfeljebb ott lát lehetőséget, hogy a kormány esetleg fokozatosan, a költségvetés lehetőségei szerint igazítsa hozzá az óradíjakat az uniós szabályokhoz. A túlmunka-szabályozásról december 7-én kerül a kormány elé egy javaslat, s egy nappal később az Európai Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. Az orvosi kamara már két beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz jogorvoslatért a hazai viszonyok rendezése érdekében.

Változások várhatók januártól az egészségbiztosítás rendjében is. A jövő évtől ugyanis minden belföldi személy ingyen, illetve részleges térítési díj ellenében veheti igénybe a természetbeni egészségügyi ellátásokat, például a védőoltást vagy a mentőszolgálatot. A központi költségvetés ugyanakkor járulékot fizet azok után, akik jelenleg nem biztosítottak, de jogosultak egészségügyi szolgáltatásokra, ilyenek például a nyugdíjasok, az általános és középiskolai tanulók, valamint a nappali tagozatos felsőoktatásban részesülők - egyebek mellett ez szerepel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslatban, amit tegnap terjesztett a parlament elé a kormány. Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára a törvényjavaslat tegnap kezdődött parlamenti általános vitájában azt hangsúlyozta, hogy az új rendelkezésekkel az egészségbiztosítás átláthatóvá és igazságossá válik. (A költségvetés végső soron eddig is helytállt a nem fizetőkért, de úgy, hogy előbb hiány keletkezett a biztosítónál, majd annak rendezését "le kellett alkudni".)

Rendelkezik a törvényjavaslat a szerv- és a szövetátültetés várólistájára való felkerülésről is. A módosítás szerint csak azok kerülhetnek fel a transzplantációs várólisták valamelyikére, akik Magyarországon biztosítottak, és a tb-törvény alapján jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra. (Ezzel a többnyire a szomszédos országok valamelyikéből érkező betegek ellátását akadályozzák meg.)

Éger István, Gyurcsány Ferenc és Rácz Jenõ tegnap egy órát tárgyalt az egészségügy problémáiról