Ma Sólyom László köztársasági elnök hivatalában fogadja Szili Katalin házelnököt, aki tájékoztatja őt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának menetrendjéről. Ezt nem utolsósorban a parlamenti választások időpontja is befolyásolja. A köztársasági elnököt egyebek mellett arról kérdeztük: döntött-e már arról, mikorra tűzi ki a választásokat. Sólyom László elmondta, hogy még a választások első fordulója előtt megnevezi azt a személyt, akit a legfőbb ügyész posztjára jelöl. Az államfő lapunknak kijelentette: ha kell, fölszólítja a pártokat arra, hogy csak a székházukban ünnepeljenek október 23-a ötvenedik évfordulóján.

- Tudja már, hogy mikorra tűzi ki a választások időpontját?

- Van már álláspontom. Ezzel kapcsolatban le is szögeznék néhány alapelvet. A legfontosabb, hogy nem fogok senkivel konzultálni az időpontról, nincs is ilyen alkotmányos kötelezettségem. A pártoknak nyilván megvannak a saját szempontjaik, amelyeket vélt vagy valós előnyök és minden valószínűséggel az ellenféltől való markáns különbözés, vagyis az annak kedvező időpont elutasítása is befolyásol. A választás két fordulójának napját nem a pártok, hanem az egész ország érdekének figyelembevételével kívánom kitűzni. Itt politikai és gazdasági érdekeket egyaránt számításba kell vennem. A pártok aktuális kívánságai nem válhatnak viszonyítási ponttá a döntésben. Persze a számomra irányadó szempontokat valóban a pártok határozták meg, de úgy, hogy törvénybe öntötték azokat, méghozzá az alkotmányba és kétharmados törvényekbe. Utánanéztem az ide vonatkozó szabályok törvényhozási történetének, hogy megismerjem a törvényhozói akaratot. Tehát nemcsak a miniszteri indokolásokat néztem meg, hanem még a parlamenti és az országgyűlési bizottsági viták anyagait is. Úgy készültem fel, ahogyan annak idején egy alkotmánybírósági ítéletre. Nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy az engem kötelező jogszabályi kereteket teljes mélységükben ismerem.

- Vagyis már tudja az időpontot.

- A törvény szerint a választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A választásokat április 1-je és május 31. között kell megtartani. Én a választási dátumokat április 1-je előtt 72 nappal fogom nyilvánosságra hozni. Tehát nyilván korábban, mint köteles volnék, de úgy, hogy elejét vegyem a spekulációknak.

- Csupán egyetlen lehetséges időpontpárról lehet szó, mint azt több szakértő feltételezi, vagy van mozgástere?

- Van mozgásterem.

- Polt Péter megbízatása május 16-án jár le. Az önt ismerők azt mondják, nem fér bele a gondolkodásmódjába, hogy - bármilyen kis időre is - ne legyen betöltve a legfőbb ügyész posztja.

- Túl sokan próbálnak az én fejemmel gondolkodni. Az én fejem egyébként azt gondolja, hogy a legfőbb ügyészt a helyettesei teljes jogkörrel helyettesíthetik, ami nem jelenti azt, hogy erre szükség is lesz. A választások időpontját meghatározó szempontok között nincs olyan, amelyik a legfőbb ügyész személyével összefüggésben lenne; a két kérdést teljesen külön kezelem. Az alkotmány rögzíti, hogy a köztársasági elnök javaslatot tesz a legfőbb ügyész személyére, akit aztán az Országgyűlés választ meg. E kérdésben sem fogok konzultálni a pártokkal. A legfőbb ügyészt kizárólag szakmai szempontok alapján jelölöm, különös tekintettel arra, hogy az ügyészi munka az egyik legkomolyabb és legnehezebb jogászi hivatás. Arról, hogy mikor teszem meg a személyi javaslatot az Országgyűlésnek, még nem döntöttem. De arról igen, hogy a jelöltem nevét legkésőbb a választások első fordulója előtt nyilvánosságra fogom hozni.

- Ennek mi a jelentősége?

- Ezzel azt hangsúlyozom, hogy nem a választások eredményének ismeretében jelölök.

- Általában is így jár el, amikor jelölési jogával él?

- Igen, mindig a körülmények alapos mérlegelése és a jogszabályok alapján fogom eldönteni, hogy egy adott kérdésben szükség van-e konzultációra, és ha igen, akkor milyen körben.

- Eldőlt, hogy nem a Zengőn épül meg a NATO katonai lokátora. Ezt személyes sikerként könyveli el?

- Ez nem az én sikerem. A kormány alkotmányos döntést hozott azzal, hogy nem a Zengőn lesz a lokátor. Az új helyszín a Nagy-Tubes. Ezt a helyszínt elfogadom, mert be kell látni azt, hogy kompromiszszumra van szükség a környezetvédelmi és a honvédelmi érdekek között, és nem utolsósorban kötelezettségeink is vannak a NATO-val szemben.

- Csakhogy a Tubes is védett terület.

- Ez igaz, de ott már évtizedek óta katonai létesítmények vannak. Láttam a helyszínre vonatkozó tanulmányokat, és jártam is ott. Ezt a megoldást nem kifogásolom; meg lehet úgy építeni az állomást, hogy a meglévő állapothoz képest nem romlik semmi. Persze erre nagyon figyelni kell. Ugyanakkor szívemből gratulálok Pécsvárad és Hosszúhetény lakosságának, és rendkívül örülök annak, hogy az ő természetszeretetük, bátorságuk és lokálpatriotizmusuk végül elérte a célját, és bebizonyította, hogy van értelmük a civil akcióknak.

- Sokakat meglepett a zöldállamfők szövetségének gondolatával. Meg tudna nevezni néhányat közülük, akiknek szívesen elmesélné a zengői történetet?

- Szó sincs valamiféle szervezetről. Ez olyan hálózat lesz, amely személyes kapcsolatokon alapul, épp ezért lassan érlelődik. Azt az értékrendet képviseli majd, amit én a jövő iránti felelősségnek nevezek. Bizonyos ügyeket ugyanis mi, államfők, a nagypolitikán keresztül és közösen föllépve befolyásolni tudunk. A hálózat szervezeti kerete mindössze annyi lesz, hogy terveim szerint két év múlva Budapesten demonstráljuk is ezt az eszmét. Egyre többen vagyunk. Az első, akit megkerestem, a litván elnök, lelkesen fogadta a tervet, és a gondolat szépen halad: nagykövetek keresnek meg, főleg az északi országokból és Dél-Amerikából érdeklődnek. De én ezt a folyamatot nem siettetem. Szépen, organikusan, ahogy a növények, előbb-utóbb ez az összefogás is kihajt, felnő, és talán gyümölcsöt is hoz.

- Már többször is kifejtette, hogy a jövő év egyik legfontosabb kihívásának azt tekinti, hogy méltó módon ünnepeljük meg 1956 ötvenedik évfordulóját. Lát erre reális esélyt?

- Ez olyan alkalom, amikor a világ tiszta jóindulattal újra ránk figyelhet. És figyelni is fog, ha vissza tudjuk adni az emlékezés méltóságát. Ennek egyetlen módja van: ki kell zárni a pártpolitikai aktualitásokat az ünneplésből.

- Mindig és mindenki ezzel vág neki a megemlékezésnek.

- Talán lesz annyi tekintélyem, hogy megvalósítsam ezt az álmomat. És higgyék el, nem csak prédikálni szeretnék erről. Nagyon sokat gondolkodom azon, mit és hogyan kellene csinálni. Végeredményben csak annyit szeretnék, hogy senki ne használja föl ezt az ünnepet arra, hogy egy másik pártot vagy egy más párthoz tartozó politikust ekkor bíráljon, ne vonuljanak föl szervezett politikai akciókra, hanem adjuk meg az ünnep méltóságát, és adjunk a saját méltóságunkra.

- Vagyis fölszólítja a pártokat arra, hogy tartózkodjanak az ünnepléstől?

- Igen, akár még ez is előfordulhat. Boldogan belemennék abba, hogy ne legyenek pártrendezvények. Ünnepeljenek a pártok a saját székházukban.

- És mi lesz az épp akkoriban esedékes önkormányzati választásokkal? Szempont lesz az ünnep méltóságának megőrzése iránti remény a választások időpontjának kiírásakor?

- Igen. A parlamenti választásokhoz lehető legközelebbi időpontra fogom kiírni a helyhatósági választásokat.

Ünnepeljenek a pártok a saját székházukban