Igaz, ez a korlátozás csak a hivatalos kampányidőszakra vonatkozik, vagyis a jelöltenként egymilliós keret a választások kiírásától a kampánycsendig érvényes. A képet tovább árnyalja, hogy a ciklus végéhez közeledve a mindenkori kormányok két kézzel szórják propagandára a pénzt - "természetesen" a kabinet munkáját népszerűsítendő.

A választási eljárási törvény a kampánypénzeket illetően csak meglehetősen homályos szabályozást tartalmaz, ezért az ellenőrzésre jogosult Állami Számvevőszék vezetője már többször is kijelentette: kizárólag azokat a kiadásokat vizsgálhatják, amelyeket a pártok a kampányköltségeik részének minősítenek. Ráadásul egy éven túl nincs lehetőség további ellenőrzésre, pedig esetenként előfordult, hogy egyes kiadásokra utóbb derült fény. Ez történt például a Fidesz és a posta közötti perben, amikor egy százmilliós nagyságrendű szórólapos akcióról a közvélemény - és az ÁSZ is - csak jóval később szerezhetett tudomást.

Nem segít az eligazodásban, hogy a 2002-es kampány legelején az akkor még kizárólag az előző kormány által delegált tagokból álló Országos Választási Bizottság (OVB) két, a kampányszabályokat szűkítően értelmező állásfoglalást bocsátott ki. Az egyik dokumentum leszögezi: "az Országgyűlés, a kormány és más közigazgatatási szervek (...) nem résztvevői a választási eljárásnak". Ebből viszont az következik, hogy a választási időszakban kétségkívül felerősödő kormányzati propagandát az OVB nem minősítheti. Így a választási szervek még azzal a különben meglehetősen gyenge jogosítványukkal sem élhetnek, hogy legalább a rosszallásukat fejezhessék ki.

Még érdekesebb az az állásfoglalás, amely szerint a jelöltek és a pártok akciói "attól az időponttól tekintendők kampánycselekménynek, amikor a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vétele (...) megtörtént". Ennek a döntésnek legalább két következménye van. Az egyik, hogy a pártok és a jelöltek felett az OVB a választások kiírásától a hivatalos nyilvántartásba vételig - ami akár két hónapos időszak is lehet - semmiféle kontrollt nem gyakorolhat, így a kampányszabályok megsértését sem vizsgálhatja. Az állásfoglalásból ugyanakkor az is következhet, hogy a kampánypénzekre vonatkozó korlát csak a jelöltek bejegyzését követő időszakra érvényes. Aki tehát az utolsó pillanatig vár a nyilvántartásba vétellel, annak alig több mint három hétig tart majd a "hivatalos" kampány. Ennyi időre pedig a törvényben pártonként engedélyezett 386 millió akár elég is lehet.