Kézenállás a szakadék szélén
Néhány nappal ezelőtt újra emlékeztek Fehér Edére a csongrádi Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskolában. Könyvtárat neveztek el az irodalomtörténetbe is bevonult egykori tanárról - a névadóra az intézmény létének nyolcvanötödik évfordulója adott alkalmat. Akárcsak tíz éve, most is öszszejöttek az iskola egykori és jelenlegi diákjai. Egy kis nosztalgiázásra, jövőkeresésre, pedig a nyolcvanötödik évet általában nem szokás ünnepelni. Egy kisvárosban azonban ez is elég a számvetésre.
Majdnem itt volt az iskola egyik legismertebb tanítványa, Losonczi Áron, az üvegbeton feltalálója. - Ígérte magát, de a találmány menedzselése minden idejét leköti - mondta Fábián György igazgató.
A Time magazin szerint a 2004-es év egyik legnagyobb hatású innovációja az üvegbeton volt. A feltaláló az idén is még csak 28 éves. Losonczi Áron sok gimnáziumi tanárára emlékezik szeretettel, de a legnagyobb hatással talán Szucsán András volt rá. - Nem szerettem tanulni, de Szucsán András elhitette, hogy valamiben én is nagyon jó lehetek. Ez a valami a fizika volt. Versenyeket nyertem, a fizikai diákolimpiai kerettagságig vittem. Igaz, már akkor is tudtam, hogy számomra az elméletnél fontosabb a gyakorlat - nyilatkozta korábban lapunknak Losonczi Áron.
A gimnáziumból a műegyetemre került fiatalember 2001 októberében találta ki, hogy miként lehetne üvegbetont gyártani. Egy hónappal később jutott a megfelelő üvegszálhoz, amelynek segítségével hamar elkészült az első mintadarab. 2002-ben szabadalmaztatta az eljárását. Messzire jutott, de ma is Csongrádon él. - Rengeteg időt és energiát spórolok meg azzal, hogy itt élek, és nem Budapesten. Bejártam Európát, láttam nagyvárosokat. Tudom, hogy mit nyerek és vesztek Csongráddal. Higgye el, nyerésben vagyok - idézem újra őt.
Az évfordulós megemlékezésen ott volt viszont Szucsán András, a Rátz Tanár Úr Életműdíj 2001-es évének egyik fizikadíjazottja. Hírlik, hogy a következő termet róla nevezik el. Még életében. A tanár úr mindig sok gondot fordított a fizikai kondíciójának megőrzésére. Több szemtanú is állítja, hogy ötvenes évei végén csongrádi fiatalokkal túrázva bemutatta számukra: a Rám-szakadék egyik sziklás peremén is könnyedén lehet szabályosan kézen állni. Az életműdíjat persze nem ezért kapta, hanem a középiskolai fizikaversenyeken diákjai által elhódított díjak sokaságát értékelték vele. A diákokból időközben professzorok, jó nevű kutatók lettek, akik időnként visszatérnek, hogy előadásokat tartsanak, hogy valamit visszaadjanak a világ más pontján hasznosított tudásukból.
Az ünnepi forgatagban látni lehetett egy másik nagy egyéniséget: Aradi Miklós nyelvtanárt. A gimnáziumban 1948-ban kezdett dolgozni és innen ment nyugdíjba, majd nyugdíjasként járt viszsza oktatni, még a kilencvenes évek közepén is. Öt évtizedet tanított és nevelt ugyanott. Nagyon nagy elismerést nem kapott. Mármint hivatalosat. Sok ezer embernek azonban ő a "Tícsör".
A gimnáziumi osztályok mellett indultak óvónői, faipari, gépipari, majd pedagógiai, legutóbb pedig idegenforgalmi szakközépiskolai szakok is. Ezek sem a futottak még kategóriát jelentették. Az országos szakmai tanulmányi versenyeken itt is arattak a "batsányis" diákok. Most 26 osztályban 835-en okulnak. A színvonalra ma sem lehet panasz, az iskola folyamatosan jó helyezést ér el a vegyes tanrendű iskolák felvételi eredményeit összegző listákon. Az iskola tagja az európai innovatív iskolahálózatnak, és elnyerte az ökoiskola címet is.
A gimnázium vezetősége azt vallja, hogy általános műveltségű fiatalokat a valós életre készít fel. Számos példa bizonyítja, hogy ezt sikerrel teszi.
