Az EU a versenyképesség és a gazdasági növekedés élénkülését reméli a termékpiachoz hasonlóan egységes szolgáltatási belső piactól. A szolgáltatások szabadsága nem terjed ki a szerencsejátékokra, az audiovizuális- és az egészségügyi szolgáltatásokra. 

Az irányelvet még Frits Bolkestein, az előző belsőpiaci biztos terjesztette be, ám az heves ellenkezést váltott ki néhány nyugat-európai országban, elsősorban Franciaországban. Elemzői vélemények szerint az alkotmányos szerződésről rendezett francia referendum negatív eredményében is szerepet játszott az úgynevezett szociális dömpingtől való félelem, miszerint a kelet-európai olcsó szolgáltatók és munkaerő ellehetetlenítik a fejlettebb országok munkaerő-piacát, munkavállalóit, és alacsonyabb szintre nyomják az egészségügyi-, biztonsági és környezetvédelmi standardeket.  

A jobbközép és a liberális EP-frakció ezzel szemben a verseny jótékony élénkülését várja a liberalizációtól, és leszavazták még az olyan, közszolgáltatások terén javasolt szocialista és zöldpárti módosításokat is, amelyek az energia- és vízellátást kivonták volna a liberalizáció alól. Csupán a szerencsejátékok, az audiovizuális- és egyes egészségügyi szolgáltatások terén látják indokoltnak a piac korlátozását.  

A bizottsági döntés tehát jóváhagyta az eredeti Bolkestein-direktívát, a származási ország elvet, vagyis például ügyvédek, építészek, vendéglátósok, autókölcsönzők, építőipari vállalkozók, ingatlanügynökségek stb. működhetnek bármely tagországban a cég eredeti székhelye szerinti tagállam szabályai alapján. 

(eurohirek.hu)