Az amerikaiak nagy többsége az iraki csapatkivonás mellett van
A tekintélyes Harris intézet által végrehajtott felmérés arra mutatott rá, hogy a megkérdezettek hatvanhárom százaléka a 2006-ban történő csapatkivonást szorgalmazta. Az adatok rávilágítottak arra is, hogy a lakosság többsége úgy véli: az amerikai katonák iraki bevetése nem segíti elő a demokrácia és a stabilitás megteremtését a közép-keleti országban. A kivonást sürgető hatvanhárom százalékkal szemben a megkérdezettek harmincöt százaléka vallotta azt, hogy mindaddig szükség van az amerikai katonai jelenlétre Irakban, amíg nem sikerül megszilárdítani a demokráciát. A megkérdezettek negyvennégy százaléka vélekedett úgy: Irakban hosszabb távon a lázadók diadalmaskodnak, míg negyvenegy százalék a biztonsági erők győzelmét jövendölte.
Rice: hamarosan ki lehet vonni a csapatokat
Hamarosan meglesznek azok a feltételek, amelyek az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámának a csökkentéséhez szükségesek - jelentette ki Condoleezza Rice, a washingtoni kormányzat külügyminisztere a Fox televíziónak kedd este nyilatkozva. A tárcavezető elmondta: George Bush elnök leszögezte, hogy amint az iraki erők elérik a kellő felkészültségi szintet "kilátásba helyezzük a csapatcsökkentést, és úgy gondolom, hogy a nagyon közeli jövőben elérkezik az a pillanat, amikor az irakiak egyre inkább képesek lesznek saját jövőjük biztonságát szavatolni".
Az arab országban jelenleg 159 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. A tervek szerint december 15-én parlamenti választásokat rendeznek Irakban, majd hivatalba léphet az ország demokratikusan megválasztott kormánya. Egy amerikai védelmi minisztériumi illetékes jelzése szerint ezt követően az amerikai csapatok létszámát 138 ezerre szállítják le. Rice azonban hangsúlyozta: mindez csak abban az esetben lehetséges, ha az iraki erők még a távozó amerikai egység előtti időszakban bizonyítani tudják: képesek "tartani az országot", például azt, hogy ellenőrzésük alatt tudják-e vonni a fővárosból a bagdadi repülőtérre vezető utat, amely az erőszakos cselekmények egy tengelyének számít.
Hamenei ajatollah menetrendet sürgetett
Menetrendet sürgetett az amerikai csapatok Irakból történő kivonására Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatolláh. Hamenei, aki kedd este fogadta a Teheránban tartózkodó Dzsalal Talabani iraki elnököt, azt hangoztatta, hogy az amerikai jelenlét árt Iraknak.
"A külföldiek jelenléte Irakban árt az ország népének"- jelentette ki az IRNA hivatalos iráni hírügynökség tudósítása szerint Hamenei ajatolláh. Irán vezetője arra szólította fel az iraki kormányt, hogy törekedjen egyfajta menetrend elfogadására "a külföldi megszállók távozására" vonatkozóan.
Hamenei azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy - mint fogalmazott - hazugságokkal és rágalmakkal törekszik az iraki-iráni kapcsolatok aláásására, s arra szólította fel az irakiakat: szálljanak szembe a két szomszédos ország közötti kapcsolatok megrontását célzó amerikai nyomással.
Megöltek egy szunnita törzsfőt Irakban
Hét irakit, köztük egy szunnita törzs vezetőjét és négy fiát, gyilkoltak meg szerdán ismeretlen személyek Irakban. Rendőrségi források szerint Fadel Szárhid Ali sejket és fiait az iraki nemzeti gárda egyenruháját viselő ismeretlenek ölték meg, miután betörtek a kiszemelt áldozatok házába, majd elmenekültek.
Gyilkosság áldozata lett az ipari minisztérium igazgatója, Radi Iszmail Dzsavad is, akit szolgálati gépkocsijában ért halálos támadás Bagdadban. Mehdi Kaszem tábornokot, a közlekedési rendőrség korábbi parancsnokát pedig négy ismeretlen támadó ölte meg Bagdad központjában. (MTI)
