Azt várom, hogy Románia ígéretéhez híven megalkotja a kisebbségvédelmi törvényt. Sajnálom, hogy megbukott a bukaresti szenátusban, de ez még nem a végső döntés. A kompromisszumot a képviselőházban kellene megtalálni - mondta tegnap Olli Rehn bővítési EU-biztos az EU-Románia parlamenti vegyes bizottság brüsszeli ülésén, Szent-Iványi István (SZDSZ) felvetésére. Hozzátette: a kisebbségi jogok tiszteletben tartása része az EU-csatlakozásra készülő országokkal szemben támasztott úgynevezett koppenhágai politikai kritériumoknak. Mint Rehn fogalmazott, Bukarestnek még meg kell tennie az "utolsó mérföldet" a politikai felzárkózásban, s akkor az Európai Bizottság javasolhatja 2007-es felvételét az unióba. - Az európai közösségi jog tételesen nem rendelkezik ugyan ilyen törvény szükségességéről, de az ide vonatkozó nemzetközi egyezményeket be kell tartani, s ezt Brüsszel figyelemmel is kíséri - világította meg lapunknak a kérdés hátterét Nagy Krisztina, Rehn szóvivője.

- Betartjuk ígéreteinket - szögezte le a felvetésekre az ülésteremben Anca Boagiu, Románia integrációs minisztere. Majd elmondta: a kisebbségvédelmi törvény tervezete, amelyet a kormány elfogadott, messze nemcsak a magyarokról szól. Különben is, mondta a miniszter, a magyarok az ország teljes jogú állampolgárai is, majd felsorolta, hány magyar tölt be funkciót a román közigazgatás különböző szintjein.

- A magunk részéről támogatjuk a törvénykezdeményezést, de azt előbb összhangba kell hozni az európai normákkal, mindenekelőtt az Európa Tanács velencei bizottságának ajánlásaival, valamint magával a román alkotmánnyal - nyilatkozta lapunknak Titus Corlatean, az Európai Parlament megfigyelő státusú képviselője, az ellenzéki szociáldemokraták nevében.