Vita a kulturális autonómiáról
Az ellenzék már bejelentette, hogy semmiképpen nem szavazza meg a szenátusban már megbuktatott törvényt, és a koalíció politikusai közül is vannak, akik hasonló - a magyarságot szeparatizmussal, románellenességgel nyíltan vádoló - kijelentéseket tesznek. Calin Popescu Tariceanu kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke viszont azt erősítgeti, hogy a tervezetet a képviselőházban a kormány által elfogadott formában fogják megszavazni. Ezt követeli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is.
A kisebbségi törvény elutasításáért drukkol az RMDSZ ellenzékeként politizáló erdélyi Magyar Polgári Szövetség is. Szász Jenő MPSZ-elnök kijelentette: reméli, hogy a tervezetet a képviselőház elutasítja, az erdélyi magyarságnak ugyanis nem kisebbségi törvényre, hanem autonómiára van szüksége.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök a Népszabadságnak tegnap bizakodóan nyilatkozott. A jogszabály elfogadásáról a koalíciós pártok vezetői által aláírt megállapodás létezik, amely egyértelműen kimondja: a koalíciós pártok a képviselőházban a kisebbségi törvény tervezetének a kormány által elfogadott változatát fogják megszavazni.
A Demokrata Párt (DP) azonban éppen a velencei bizottság (VB) véleményére hivatkozva állítja, hogy a kulturális autonómiára nézve európai jogi norma nem létezik. Emil Boc DP-elnök szerint a tervezetet összhangba kell hozni az európai normákkal és a VB véleményével. - Az RMDSZ-nek meg kell ezt értenie. Nem fogadhatunk el az európai normákkal ütköző jogszabályt, amely olyan szupersztenderek romániai felállítását célozza, amelyekre sehol nincs példa - hangsúlyozta.
Ezzel szemben Markó Béla elmondta: a VB véleménye a kulturális autonómiáról három pontban összegezhető: 1. ez nem általános minta Európában; 2. vannak európai országok, ahol működnek ilyen megoldások; 3. bár ez Romániában előzmény nélküli, hozzájárulhat az etnikumközi viszony jobbításához, ami pozitív lenne Romániára nézve. Ez pedig egyértelműen az RMDSZ-nek kedvező álláspont.
Valeriu Tabara, akit a DP a tervezet véleményezésével bízott meg, tegnap szintén a jogszabály elfogadása ellen foglalt állást, és főképp az autonómiatanácsok felállítását ellenezte, amelyek szerinte gyakorlatilag vétójoggal rendelkeznének az állam intézményeivel szemben bizonyos döntések esetében. A politikus, aki 1992 és 2001 között a Románok Nemzeti Egységpártjának alelnöke, illetve elnöke volt, aki a szintén szélsőséges, magyarellenes Vatra Romaneasca, továbbá az Ion Antonescu Marsall Liga oszlopos tagja, attól tart, ha a parlament a tervezetet megszavazza, a magyarok következő lépése az alkotmány egységes nemzetállamra vonatkozó cikkelyének megtámadása lesz. Ami pedig - régi román rémálom - Románia széthullásához, Erdély kiszakadásához vezethet.
A kérdésre, amennyiben a képviselőház mégsem szavazná meg a tervezetet, az RMDSZ kilép-e a koalícióból, Markó Béla leszögezte: - Soha nem válaszolnám azt, hogy kilépünk a koalícióból, mert ezt politikailag nem tartom hasznosnak. Ezt a partnerek zsarolásnak tekintenék, és adott esetben éppen ellenkező hatást érhetünk el. Mindenesetre, ha a kisebbségi törvény elesne, akkor az azt jelentené, hogy az egész koalíció kérdését újra kell tárgyalni.
A kisebbségi törvény körüli belpolitikai vita kapóra jött az ellenzéki szélsőséges Nagy-Románia Pártnak (NRP) is. Gheorghe Funar szenátorral, a párt főtitkárával az élen bizottságot alakítottak, és alternatív kisebbségi törvénytervezetet dolgoztak ki. A Funar-tervezet értelmében a kisebbségeknek ugyanannyi a joguk, mint a többségnek, viszont "kötelesek a román nyelvet, vallást, történelmet, kultúrát, hagyományokat és méltóságot tisztelni". A kihágásokat 10 ezer új lejes (mintegy 700 ezer Ft-os) pénzbírsággal sújtanák.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) - amelynek 2000-2004 közötti kormányzása idején és támogatásával az RMDSZ-nek szépszámú kisebbségi jogszabályt sikerült átvinnie - ennél nem sokkal szelídebb. Adrian Nastase szerint sem Romániának, sem az EU-nak nem jelent prioritást a tervezet elfogadása, mivel a kisebbségvédelem szempontjából az unióban nem léteznek szabványosított normák.
Ezt a párt elnöke, Mircea Geoana volt külügyminiszter is megerősítette, aki közölte: pártja ellene fog szavazni a tervezetnek, amely a kulturális autonómia leple alatt "az 1950-es évek szovjet típusú enklávéit hozná létre Romániában".
| Ha nem fogadja el a román parlament a kisebbségi törvényt, az eddigi RMDSZ-politika teljes csődjét jelenti majd mondta Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. Nagyobb esélye lett volna a törvénytervezetnek, ha az egész erdélyi magyar társadalom támogatását élvezné, ha előzetesen vitát kezdeményeztek volna a kérdésről. Így a tervezet eleve azt próbálja kipuhatolni, hogy mi lenne elfogadható a román politikai elit számára, s így inkább látszatautonómiáról beszél, semmint valódi önrendelkezésről. Ha viszont nem demokratikus alapokra épül a kisebbség-többség viszonya, akkor az nem feszültségmegoldó hatású lesz, hanem inkább feszültséget generáló. Romániában sok mindent el lehet érni, tette hozzá, csak nem mindegy, honnan indulunk: eleve a léc alá megyünk vagy megpróbáljuk megfogalmazni valódi érdekeinket. (P. S. Zs.)
