A tizenöt évre szóló fejlesztéspolitikai, illetve területfejlesztési tervekkel kapcsolatban a kormányoldal igyekezett megnyugtatni a "kimaradt" településeket: a pólusok kisugároznak, vagyis semelyikük sem fog kimaradni az uniós társfinanszírozási beruházásokból. Az ellenzék viszont a koalíció lobbicsoportjaitól félti a pénzt, az pedig még az SZDSZ szerint is rossz üzenet, hogy a gócpontok megtervezésére a felsorolt városok kapnak összességében százmillió forintot - nem pedig a régiók. Wekler Ferenc óva intett a városok közötti rivalizálás kiélezésétől. Az ellenzék szerint terjedhet a rivalizálás: már Vasban és Zalában is vihart kavart például Győr "kiemelése".

Bán Imre (MSZP) azt mondta: végre megjelent a decentralizáció igénye. Ezzel arra utalt, hogy a koncepciókban a régiókra és a kistérségekre kerül a hangsúly (bár az ellenzék és az SZDSZ is hiányolta a kistelepüléseket). A koncepciók hosszú távon a régiókba illeszkedést fogalmazzák meg a megyék jövőjeként. Az ellenzék előbbre hozná a közigazgatási reformot, és az MDF-es Gémesi György is amellett érvelt, hogy választott képviselőkkel, saját költségvetéssel mielőbb hozzák létre a regionális testületeket.

A "kiürült" megyék sorsát illetően a kormány óvatos. Forrásaink szerint nem valószínű, hogy a választások előtt bolygatni akarnák a témát a polgármesterektől, megyei közgyűlési tagoktól hemzsegő parlamentben.