Fájdalmukra jótékonyan hathat a hír, hogy a kabinet a további konfrontációk megelőzése érdekében lemond a 682 méter magas Zengőről, s helyette egy másik mecseki csúcsot, a 612 méteres Tubest javasolja a harmadik NATO-radar telepítési helyszíneként.

Váratlan fordulatról a Zengő ügyében nem beszélhetünk, hiszen várható volt: a Védegylet segítségével államfővé emelt Sólyom László minden erejével azon lesz, hogy meggyőződésével összhangban valamiképpen segítse a radartelepítés elleni harcban a zöldszervezetet. A Védegyletnek a Zengő a legismertebb kezdeményezése. Igaz, a hangsúly az utóbbi hónapokban módosult. Most már a paksi üzemidő-hosszabbítás megtorpedózása az elsődleges cél. Hogy egyértelmű legyen a véleménye, Sólyom László augusztus eleji interjújában úgy fogalmazott: szerinte csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak - mondta akkor az Alkotmánybíróság korábbi, a Magyar Köztársaság jelenlegi elnöke.

Szeptember közepén hangsúlyozottan magánemberi minőségben, a hagyományos Zengő-túrán Sólyom László megmászta a hegyet. Nem nyilatkozott a sajtónak, csak menetelt felfelé. Mikor felért, megpihent, majd visszaindult. A néma magánemberi sétától is kiverte a verejték a főkatonákat. Lényegében ekkor vetettek keresztet a Zengőre. Ezt követően a háttérben folyamatosan egyeztettek, colstokkal méricskélték a hegyeket, hogy melyik fekszik a legalkalmasabb helyen, és akkor rátaláltak arra a csúcsra, amit a témához egy kicsit is konyító emberek a Zengő egyetlen ésszerű alternatív helyszíneként emlegettek. Ez a Közép-Mecsekben lévő 612 méter magas Tubes. Itt szintén van katonai objektum, mely a honvédségi mikrohullámú lánc tagja. A tüzérdandár felszámolásával ennek a jelentősége azonban csökkent. Innen a körkilátást a 2,5 km-re lévő tévétorony szakítja meg, illetve a 15 km-re lévő Zengő takar ki egy részt az alföldi területekből. Ennyi kompromisszumot felvállal az idő szorításába került hadsereg.

Mert sürget az idő, mivel a NATO 1999-ben azt ígérte, hogy ha 2006. február elsejéig elkészül az új radarrendszer, a költségek döntő részét kifizetik. Ezzel több mint 23 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. A Bükkben a nem éppen esztétikus bánkúti állomás már elkészült, hasonló igaz a békéscsabai bázisra. Már csak a harmadik elem hiányzik. A mecseki. Ezt fúrták a Védegylettel, majd a Greenpeace-szel megerősített helyi zöldek. Sólyom László államfővé választása adta a végső lökést a program átírásához. A csúszás egyik következménye az lehet, hogy a NATO csak a már elkészült két állomás árát fizeti ki, a harmadik költségét a magyar költségvetésnek kell állnia. Bagatell összegről, 8-10 milliárdról van szó. Egy ekkora költségvetési hiánnyal sújtott országban egy ilyen kis összeg már nem oszt, nem szoroz.

De nem is a pénzről van itt szó. Mert mi van akkor, ha a Zengőt természetvédelmi szempontból alaposan feltérképező zöldek növényhatározókkal a hónuk alatt felkerekednek ,és a tizenöt kilométerre lévő hegyen is találnak védett növényt? Erre minden esélyük megvan, hiszen ott is nőnek virágok. Akkor minden kezdődik újra? Tiltakozások, leláncolások?

Vagy a zöldek megértik, hogy a politika tett egy gesztust, s ezért viszonzást vár. Racionális önkorlátozást.