A honvédelmi miniszter egy budapesti sajtóbeszélgetésen azt mondta: "eljutottunk oda, hogy hamarosan képesek leszünk arra, hogy elkezdjünk erről egy párbeszédet. Egy olyan megoldásról, amelyről azt hisszük, hogy a környezetvédelmi és biztonságpolitikai szempontokat egyaránt kielégíti". Mint mondta, erről egyebek között a köztársasági elnökkel is egyeztetni fognak.

A részletekről a miniszter többet nem árult el, csak annyit mondott, hogy a rendszer működéséhez továbbra is három darab NATO-lokátorra van szükség. Közölte: ennek a rendszernek lehetnek úgynevezett részkitöltő elemei is, de a három radarra szükség van, és "a mi megközelítésünk szerint" földrajzi értelemben nem történik jelentős változás.

Az ügy előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július elején azt mondta: nincs olyan kormányzati szándék, hogy a Zengőn kellene radarállomást építeni, de újra tárgyalást kell kezdeni egy radarállomás létesítéséről.

A honvédelmi miniszter ugyancsak júliusban közölte: a honvédelmi és a környezetvédelmi tárca a két hónappal korábban hozott kormányhatározat alapján már vizsgálja, hogy a Zengőn kívül milyen más helyszínek jöhetnek még szóba a NATO-lokátor telepítésére.

Juhász Ferenc akkor hangsúlyozta: "mindaddig, amíg mi nem rendelkezünk konkrét elképzeléssel, s ezeket nem egyeztettük le az illetékes szakhatóságokkal, azzal, akinek ebben érdemi kompetenciája van, addig nem fogunk előállni a nyilvánosság elé ezekkel a helyszínekkel". A szaktárca augusztus elején kezdeményezte a NATO beruházási ügynökségénél, hogy halasszák el a Zengőre tervezett radarberendezés legyártását, amíg meg nem találja Magyarország a lokátor végleges helyszínét.

Civil szervezetek 2004 februárjában akadályozták meg, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítéséhez nélkülözhetetlen fakitermelési munkák a Mecsekben. A lakossági felháborodás és a sorozatos megmozdulások hatására tavaly egy szakértői grémium vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit.

(MTI)