Az Európai Unió több mint négy éves munkával előkészített egy törvényt, amely a vegyi anyagok gyártását és felhasználását szabályozza. A jelenleg piacon lévő több tízezer vegyi anyag túlnyomó többségéről nem tudjuk, milyen környezeti és egészségügyi kockázatot hordoznak magukban, ezért a jogszabálytervezet szigorú szabályozást jelentett volna, de a vegyiparnak teljes erőbedobással küzdött azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben gyengítse a reformot.

A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals) nevű rendelet-tervezet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében írná elő a vegyi anyagok regisztrálását, bevizsgálását illetve engedélyezését 11 év alatt.

A november 17-i európai parlamenti szavazáson egy olyan verziót fogadtak el, amely szerint nem kell közölni az alapvető egészségügyi és környezeti információkat a rendelet hatáskörébe tartozó anyagok nagy részéről. Így meglehetősen kérdéses, hogy a REACH egy gyenge bejegyzési rendszerrel (amely során eleve ki sem derül, hogy az adott anyag veszélyes vagy sem), megvédi-e az emberi egészséget és a környezetet – állítják a zöldszervezetek.

Ugyanakkor az Európai Parlament elfogadta a vegyi anyagok fenntartható használatának egyik legfontosabb alapelvét, a helyettesítést. Ez azt jelenti, hogy ha bebizonyosodik egy anyagról, hogy veszélyes az emberekre vagy a környezetre, akkor kötelező helyettesíteni egy biztonságosabb alternatívával, amennyiben az rendelkezésre áll.

A szavazáson a 24 magyar képviselőből 17 vett részt. Egy kivételével az összes képviselője többségében az egészség- és környezetvédő álláspontot támogatta. A frakciókat összehasonlítva a FIDESZ-MDF néppárti magyar frakció szerepelt a legjobban – hangsúlyozták a környezetvédők budapesti sajtótájékoztatójukon.

A civilek kiemelték az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága magyar tagjainak, Hegyi Gyulának (MSZP) és Olajos Péternek (MDF) igen fontos/ /segítségét a környezet- és egészségvédelmi álláspontok érvényesítésében. A szavazás során a nagyipar rövid távú érdekeit agresszívan képviselő Herczog Edit (MSZP) teljesen elszigetelődött – mutattak rá a környezetvédők.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az MSZP frakcióban két képviselő a zöld szervezetekkel teljesen megegyező álláspont szerint voksolt, egy viszont minden részjavaslatnál a vegyipar érdekei szerint. A többi jelen lévő szocialista honatya a Fidesz-MDF-fel hasonlóan szavazott.

Az SZDSZ két képviselőjéből egy politikus a környezetvédők véleményét képviselte, a másik viszont nem volt jelen az ülésen - mondta Farkas.

- A magyar európai parlamenti képviselők letették a voksukat a vegyi anyagok szigorú szabályozása mellett. Ez üzenet a magyar kormánynak, hogy határozottan érvényesítse a környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat a további jogalkotási folyamatban – hangsúlyozta.

A parlamenti szavazással nem zárul le a jogalkotás. A jogszabálytervezettel közeljövőben a tagállami miniszterekből álló Európai Tanácsés tavasszal második olvasatban a Parlament foglalkozik.

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és a WWF Magyarország november 11-én közel 12 ezer választópolgár akaratát bizonyító aláírásokat adott át a négy parlamenti párt képviselőinek. „Tapasztalataink alapján az állampolgárok olyan szabályozást akarnak, amely nem enged kiskapukat a veszélyes anyagok további gyártására és felhasználására. Örülünk, hogy európai parlamenti képviselőink meghallgatták a magyar állampolgárok kérését” – jelentette ki Prommer Mátyás, a WWF programvezetője.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon körülbelül 150 ezer három- vagy többgyerekes család él. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete nemcsak tagjai érdekeit képviseli, hanem figyelemmel kísér minden, a Föld lakosaira közvetlen vagy közvetett hatással lévő döntést. „Arra kérjük az Európai Tanács illetékes minisztereit, hogy egészségügyi és környezeti szempontból erősítsék a jogszabályt. Ennek hiányában a REACH ugyan lehet, hogy célba ér, azaz több éves szakmai és politikai vita után minden tagország számára kötelező érvényű rendelet lesz belőle, ám eredeti célkitűzéseit, az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelmét nem biztos, hogy teljesíteni fogja” – emelte ki Újszászi Györgyi, a NOE témafelelőse.

(forrás: NOL, MTI)