A jelenleginél hatszor több korszerű, menet közbeni mérésre is képes sebességmérő eszközre lenne szüksége a rendőrségnek - mutatott rá egy közelmúltban megrendezett szakmai konferencián dr. Holló Péter, a Széchenyi István Egyetem tanára, az MTA doktora. Holló tájékoztatása szerint Svájcban és Portugáliában a forgalomban lévő autók számához viszonyítva másfélszer, a lakosság lélekszámához arányítva háromszor, míg az úthálózat hosszára vetítve tízszer annyi közlekedési rendőr teljesít szolgálatot, mint nálunk. Svájcban és Franciaországban "lakosságarányosan" ötször-hatszor annyi traffipaxot használ a rendőrség, mint Magyarországon.

Holló Péter előadásában rámutatott: a nemzeti közlekedésbiztonsági program egyik legfontosabb célkitűzése a közlekedésrendészet aktivitásának, s ennek következtében a szabálysértők tetten érhetőségének növelése még nem valósult meg. Ausztriában, ahol közel azonos nagyságú úthálózaton kétszer annyi kocsi fut, mint a magyar utakon, az utóbbi években már 1200 lézeres sebességmérőt működtet a rendőrség. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon - az ausztriaihoz hasonló intenzitású ellenőrzési gyakorlat kialakításához - megközelítőleg 600 lézeres sebességmérőre lenne szükség, azaz a jelenlegi hatszorosára kellene növelni a rendőrség eszközparkját.

Magyarországon a legfőbb baleseti ok még mindig az abszolút és a relatív (az adott pillanatban meglévő útviszonyokhoz képest számított) gyorshajtás, valamint az előzési és kanyarodási szabályok megsértése. A hét végén is több emberéletet követelt a figyelmetlenség és a gyorshajtás.

A rendőrség időről időre átfogó közlekedési akciókkal igyekszik kiszűrni a forgalomból az esztelen száguldozókat és a notórius szabálysértőket - a közlekedési baleseti statisztikák szerint váltakozó sikerrel. Sok autós ugyanis pontosan ismeri azokat az útszakaszokat, ahol a rendőrségi traffipaxok felbukkanása várható. A rendőrség ugyanis időről időre váltogatja a mérési helyeket, azt azonban az ORFK illetékesei is elismerik, hogy a járőrök nem egy helyen következmények nélkül villogtatnak. Bemérik és lefényképezik a gyorshajtót, az autósnak azonban soha nem kell felelnie a szabálytalanságáért. Azoknak az eseteknek a többségében, amikor a rendőrség csak beméri és lefotózza, de nem állítja meg adategyeztetésre a szabálysértőket, a bírság is elmarad. Nem egy rendőrkapitányság már ki sem küldi a tulajdonosnak a felszólítást, hogy nevezze meg, a kérdéses időpontban ki vezette a gépkocsiját, mert úgy is azt a választ kapja, hogy "nem tudja", vagy, hogy "valamelyik közeli hozzátartozója, akit - törvény adta jogával élve - az autó tulajdonosa nem kíván megnevezni".

Az ORFK évek óta sürgeti, hogy a jogalkotó teremtse meg annak a feltételeit, hogy az ilyen esetekben (amikor a szabálysértő személye nem állapítható meg) a gépkocsi tulajdonosával, üzembentartójával szemben járhassanak el. Felmerült javaslatként, hogy azokat az autótulajdonosokat, akik rendszeresen "nem tudják megmondani, hogy a szabálysértés időpontjában ki vezette az autójukat" kötelezzék menetlevél vezetésére, amelyben azt is fel kell tüntetni, hogy egy adott időpontban ki ült a volán mögött. Azonban a jogszabály-módosítás még várat magára, s belátható időn belül arra sincs esély, hogy a 2800 fős magyar közlekedésrendészet létszámában jelentősen növekedhessen. Összehasonlításképp: Svájcban 100 ezer lakosra 79 közlekedési rendőr jut, Portugáliában 47, Magyarországon 28.