Pekingi látogatásának nyitányaként az elnök helyi idő szerint vasárnap kora délelőtt feleségével egy ottani, a XI. században anglikán misszionáriusok által épített és a kulturális forradalom alatt bezárt evangélikus templomban misén vett részt, s azt követően reményének adott hangot, hogy a kínai kormány - mint fogalmazott - nem tart a keresztényektől. "Egy egészséges társadalom olyan társadalom, amelyben minden vallási irányzatot üdvözölnek"- fogalmazott Bush, akinek hivatalos programjában első helyen a kínai államfővel és kommunista pártvezetővel. Hu Csin-taóval (Hi Jintao) való találkozó szerepel.

Kínában egyébként mintegy 80 millió keresztény él, akik korlátozottan gyakorolhatják vallásukat. Közvetlenül Bush harmadik kínai látogatása előtt az amerikai elnök kíséretéből kiszivárgott: Peking hetven Boeing 737-es repülőgépet kíván vásárolni az Egyesült Államoktól, mintegy 5 milliárd dollár értékben. A tárgyalások napirendjén szerepel az Egyesült Államokkal szembeni tetemes, 200 milliárd dollárt megközelítő kínai kereskedelmi többlet problémája, valamint az amerikaiak által erősen kifogásolt kínai termékhamisítás elleni harc, továbbá biztonsági kérdések, köztük a terrorizmussal szembeni fellépés, valamint az észak-koreai atomfegyverkezés problémaköre, s nem utolsósorban az ázsiai országot is erősen sújtó madárinfluenza elleni küzdelem.

Kína George Bush nyolcnapos ázsiai látogatásának harmadik állomása. Előzőleg az amerikai elnök Japánban és Dél-Koreában járt.

Japáni látogatása során az amerikai elnök szerdán már felszólította Kínát, hogy adjon több politikai és vallási szabadságot népének, és követendő példaként állította elé Peking fő ellenségét, Tajvant, amelynek társadalma szavai szerint a gazdasági nyitással szerinte sikeresen fejlődött az önkényuralomtól a demokráciáig.

A kínai államfő, illetve pártvezető mellett a hivatalos program szerint Bush vasárnap találkozik Wen csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnökkel is.

Bush elnök arra buzdította kínai vendéglátóit, hogy tárgyaljanak vallási vezetőkkel

"Beszéltem a dalai lámával. Úgy gondolom, a kínai kormány bölcsen cselekedne, ha meghívná a dalai lámát, hogy ő közvetlenül elmondhassa (a kínai vezetőknek), egyáltalán nem kívánja Tibet függetlenségét" - mondta az amerikai elnök újságíróknak azt követően, hogy tárgyalt Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfővel, kommunista pártvezetővel és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel.

Bush azt sugallta vendéglátóinak, hogy hívják meg a Vatikán képviselőit, és tárgyaljanak velük a vallásszabadság kérdéséről. Az amerikai elnök azt azonban nem árulta el, hogy Hu Csin-tao és Ven Csia-pao miként reagált felvetéseire.

Kína és a Vatikán között nincs hivatalos kapcsolat, és Peking nem ismeri el a pápa fennhatóságát a kínai katolikusok felett. Az 1990-es évek eleje óta a katolikus egyházfő küldöttei többször is Kínába utaztak, hogy megpróbálják közelíteni egymáshoz az álláspontokat. Az új pápa, XVI. Benedek megválasztása nyomán újjáéledtek azok a spekulációk, hogy Peking és a Vatikán kapcsolatai javulásnak indulnak, de mindeddig nem történt előrelépés.

(MTI/dpa/AP)