A munkalátogatáson Bécsben tartózkodó Vuk Draskovic az osztrák hírügynökségnek adott pénteki exkluzív nyilatkozatában kijelentette, hogy Belgrád kész a kompromisszumra Pristinával, és a teljes függetlenséget kivéve mindenről hajlandó tárgyalni az ottani albánokkal.

A külügyminiszter úgy fogalmazott: Belgrádnak már nem áll szándékában, hogy a Koszovóban élő albán többség felett uralkodjon. Egyben természetesnek nevezte, hogy az albánok megalakítsák saját intézményeiket. Hozzáfűzte azonban, hogy az albán többség nem terrorizálhatja, nem űzheti el, és nem gyilkolhatja a szerb és más nemzeti kisebbségek tagjait, ahogyan nem rombolhatja le templomaikat és kolostoraikat sem. Draskovic szerint Koszovó új államjogi státusával nem változhatnak meg Szerbia és Montenegró határai Macedónia és Albánia irányában, és állást foglalt azzal szemben is, hogy Koszovó önálló képviseletet kapjon az ENSZ-ben.

Draskovic úgy vélte, hogy a következő hetek "ingázó diplomáciája" után - amelynek keretében hétfőtől hol Belgrádban, hol pedig Pristinában tárgyalnak majd a nemzetközi közvetítők - mielőbb meg kell kezdeni a közvetlen szerb-albán tárgyalásokat. Határidő nincs a megállapodásra, ahogyan a nemzetközi közösség oldaláról sem tapasztalható erre irányuló nyomás, a végén azonban kompromisszumos megoldásnak kell születnie - emelte ki.

A szerb-montenegrói külügyminiszter elutasította, hogy a tárgyalások eredményeként "az egyik fél mindent megnyerjen, a másik pedig mindent elveszítsen". Ezzel összefüggésben bírálta a koszovói albánoknak azt az álláspontját, amely szerint csak a teljes függetlenséget tudják elfogadni.Draskovic elutasította Koszovó kettéosztásának a lehetőségét is, mert az szerinte dominóhatást eredményezne Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is. Kijelentette, hogy nem is érti Boris Tadic szerb elnöknek a két koszovói entitás létrehozására utaló javaslatát. Felvetette, hogy a dél-szerbiai tartomány számára megoldáshoz vezethetne Dél-Tirol, illetve a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, valamint a háború előtt a horvátországi szerb kisebbségnek felajánlott Z4-terv modellje, amelyet Slobodan Milosevic szerb elnök elutasított. (Dél-Tirolban zömmel németajkú, az Aland-szigeteken pedig svéd a lakosság.)

Montenegro halaszt

A montenegrói kormány hajlandó lenne az EU kérésére fontolóra venni afüggetlenség kikiáltásának elhalasztását, amíg nem rendeződik Koszovójogállása.

A belgrádi média idézte pénteken a montenegrói kabinet tájékoztatóját, amely szerint - amennyiben Brüsszel kérné tőle - akkor megfontolná azt, hogy 2006. június végéig elhalassza a függetlenség kikiáltását. A kormány szerint a szóban forgó időpont Koszovó státusának meghatározására szabott határidő, és "feltehetően fontos lehet", hogy Montenegró addig ne szerezzen érvényt a népszavazás eredményének.

Nem derül ki a kormány közleményéből, hogy ki szabott ilyen határidőt Koszovó státusának meghatározására. Martti Ahtisaari, a státustárgyalások lebonyolításával megbízott finn politikus a minap közölte, hogy nem lenne jó a végtelenségig húzni a tárgyalásokat, de konkrét határidőt nem említett soha.

A montenegrói népszavazás megtartására vonatkozó hároméves tilalom 2006. február 4-én jár le. A podgoricai szakadár vezetés korábban az EU tudomására hozta, hogy a moratórium lejárta után megtartja a népszavazást, még akkor is, ha ez esetleg hátráltatná a köztársaság európai integrációját. A referendumot márciusban vagy áprilisban tartják meg.

Az EU a múlt héten óva intette Podgoricát attól, hogy kitűzze a jövő év tavaszára tervezett függetlenségi népszavazást, még mielőtt ismertté válna a velencei bizottság véleménye a referendum szabályairól. Brüsszel tudatta azt is, hogy nem fogadná el az "egyoldalú népszavazási folyamat kimenetelét". A tekintélyes jogtudósokból álló velencei bizottság december 16-17-i ülésén mond véleményt arról, hogy a montenegrói népszavazási törvény összhangban van-e a nemzetközi normákkal.

(forrás: MTI)