A német bíróság sem érti
A Siegeni Járásbíróság egy a SoKo Pannonia akciósorozat keretében Németországban 2004 márciusában és áprilisában végrehajtott házkutatás-sorozattal, valamint az azzal egyidejűleg elrendelt lefoglalásokkal összefüggésben tizenegy munkavállalóval határozatban közölte: kártérítésre jogosultak. Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák keretében 2004 márciusától napjainkig vizsgált magyar cégek képviselőit tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője lapunknak elmondta, az elmúlt hetekben több hasonló bírósági határozat is született.
A SoKo-akciósorozat kezdetén embercsempészeknek és emberkereskedőknek, valamint feketemunkásoknak mondott, társadalombiztosítási és adócsalással vádolt vállalkozók és kiküldetésben foglalkoztatott munkásaik ellen ugyanakkor Tóth Boldizsár információi szerint még sehol nem emeltek vádat. A rendőrség és a pénzügyőrség felfegyverzett kommandósainak rajtaütéseivel kezdődött eljárások egy részét csendben már megszüntették a német hatóságok.
Emlékeztetőül: 2004 márciusában és áprilisában, majd 2005 áprilisában a Szövetségi Munkaügyi Hivatal és a vámőrség SoKo akciócsoportjai munkaügyi razziákat hajtottak végre a Németországban illegálisan foglalkoztatottak kiszorítására. Az akciósorozat közel félszáz magyar vállalkozást érintett. Ezekről a német hatóságok azt állították, hogy Magyarországon semmiféle tevékenységet nem végző postafiókcégek, amelyek működése abban merült ki, hogy a német piacra munkásokat toboroztak. Az ORFK Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a Legfőbb Ügyészség utasítására valamennyi cég telephelyén házkutatást tartottak, lefoglalták a németek által kért iratokat, és másolatban átadták azokat a SoKo akciócsoport egységeinek. Az ezzel párhuzamosan Németországban is zajló házkutatások és letartóztatások keretében zárolták az érintett magyar cégek számláit, s a velük szerződött német vállalatoknak megtiltották, hogy pénzt utaljanak a számláikra.
Nyár óta a számlák egy részét felszabadították, s több céggel, cégvezetővel szemben megszüntették a nyomozást.
A Népszabadság birtokában lévő bírósági ítéletek arról tanúskodnak, hogy nemcsak a magyar cégek vitatják a SoKo akciócsoportok eljárásának törvényességét, a német igazságszolgáltatás sem tartja azt megalapozottnak. Egy konkrét esetben például a magyar cég másfél éven keresztül foglalkoztatott kiküldetéses jogviszonyban munkásokat egy németországi beruházáson. Amikor azonban ez év nyarán a munkavállalási engedélyek hat hónapos meghosszabbítását kérték, előbb a munkások egy részének az illetékes munkaügyi hivatal megadta az engedélyt, majd néhány nappal később azokat is visszavonta. A hivatal azzal indokolta a döntést, hogy a munkások nem felelnek meg az államközi egyezmény követelményeinek. Munkaadójuk Magyarországon nem létező, illetve tényleges tevékenységet nem folytató cég. Saját vizsgálódásaira hivatkozva a hivatal közölte: nem tekinti a cég magyarországi működésére hiteles bizonyítékként a magyar egészségbiztosító igazolását, amely arról szólt, hogy a társaság Magyarországon valós gazdasági tevékenységet folytat, megfelel az államközi egyezményben lévő követelményeknek. A magyar cég a hivatal döntése ellen bírósághoz fordult.
A Nürnbergi Társadalombiztosítási Bíróság nem jogerős ítéletében sajnálatosnak nevezte, hogy a német hatóságok figyelmen kívül hagyták a magyar szerveknek - az egészségbiztosítási megállapodás alapján - rájuk kötelező hatályú állásfoglalásait. "A kontingenseket - azaz, hogy az adott évben hány magyar munkavállaló dolgozhat az államközi egyezmény alapján Németországban - kizárólag a Magyar Köztársaság illetékes minisztériuma osztja ki azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az előírásoknak megfelelnek" - áll a bírósági döntés indoklásában. "A német munkaügyi hivataloknak a kiosztásra nincs ráhatásuk."
A bíróság leszögezte azt is, amit magyar részről kezdettől hangoztattak: ha a magyar egészségbiztosító nem vonja vissza a munkavállaló hazai biztosítását igazoló E101-es igazolást, annak érvényességét a fogadó ország hatóságai nem vonhatják kétségbe.
"A bíróság számára nem érthető - folytatódik később az ítélet indoklása -, miért nyomoznak (a SoKo akciócsoportok) nagy ráfordítással a magyar cégek ellen szándékos bűncselekmények gyanújával." Németországban a kormányközi megállapodás értelmében 6000 szerződéses magyar munkavállaló dolgozhat kiküldetésben. A jogilag kétes esetekben azonnal más cégek munkásai léphetnének a hazaküldöttek helyébe. A bíróság megítélése szerint a német nemzetgazdasági kár a kormányközi megállapodás érvényességében rejlik, és a további hatósági intézkedések (akciók) csak növelik a német áll kárát.
