Tetemrehívás és cifra nyomorúság
Az itt hallgatott Kóka nem az a Kóka, akit színvallásra hívtunk - így reagált a gazdasági miniszter szavaira a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke egy tegnapi tanácskozáson. Kóka János viszonzásul azt mondta: a félreértések tisztázására jött - és partnereket talált.
Az államigazgatás szakmai és érdekvédelmi szervezetei azért hívták össze ugyanis ezt a fórumot, mert az utóbbi időben ismert pénzemberek, nagyvállalkozók és politikusok azt az álláspontjukat fejtették ki, hogy az államszervezet túlméretezett, rosszul és drágán működik. Emiatt - mint elhangzott - rosszkedvű a magyar közigazgatás. Legutóbb pedig Matolcsy György, a Fidesz egyik vezető szakpolitikusa azt mondta: 200 ezer közszolgát kell elbocsátani. Az államigazgatásról lesújtóan beszélt több nyilatkozatában a gazdasági tárca vezetője is, akit a fórumon kívántak faggatni véleményéről.
Kóka János azonban - vélhetően azért, hogy elejét vegye az élesebb hangú számonkérésnek - előre bocsátotta: kezelhetetlen a 200 ezer ember elbocsátását szorgalmazó ellenzéki javaslat, ez azt jelentené ugyanis, hogy valamennyi köztisztviselőt el kell küldeni, az összes minisztériumot és háttérintézményeit meg kell szüntetni, sőt húszezer nővérrel is kevesebb lenne. S bár ő maga is a bürokrácia csökkentése mellett van, ez nem lehet program. "A programnak ugyanis arról kell szólnia, hogyan változtassuk meg az egészségügyet, a kormányzatot, az önkormányzatokat annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a közigazgatás, amely a szükséges számban foglalkoztat szakembereket" - fogalmazott a miniszter. Kóka azt mondta: elégedetlen a politika, mert nem tud elegendő pénzt előteremteni a közigazgatás hatékony működtetésére, elégedetlenek a közszolgák, mert úgy érzik, nem ellentételezik megfelelően a munkájukat, ráadásul sok értelmetlen feladatot is el kell végezniük. Az ügyfelek viszont a bürokratikus, elavult rendszerrel, a hosszadalmas ügyintézéssel szembesülnek.
A politikus szerint véget kell vetni a "cifra nyomorúságnak". Nem kell teniszpályákat, fittnesztermeket működtetniük a minisztériumoknak, miközben a közszolgáltató feladatuk némelyikének ellátására meg nem jut elég pénz. A miniszter kifejtette: a gazdaság oldaláról meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a közigazgatás kvalifikált szakemberei a magánszférában is megtalálják a számításukat. Azokat pedig, akik közszolgák maradnak, teljesítményérdekeltté kell tenni. Nem hallgatta el a véleményét azokról a szakszervezeti vezetőkről sem, akik arra használják pozíciójukat, hogy havonta több százezer forintot vegyenek fel az államtól, miközben érdemi munkát nem végeznek.
Vitába ugyan nem szálltak a tetemre hívott miniszterrel a köztisztviselők képviselői, de ezúttal is sorolták területük problémáit, egyebek mellett azt, hogy nincs lehetőség további létszámcsökkentésre a közigazgatási munkahelyeken, s hogy a "végeken", az önkormányzatoknál nem a pazarlás a gond, mint inkább az, hogy nincs miből pazarolni. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt kifogásolta, hogy a politika "rendkívüli módon jelen van" a közigazgatásban, s emiatt az ott dolgozók fenyegetettségben élnek. Az érdekvédő - részben reagálva Kóka álláspontjára - úgy vélte: nincs megfelelő fedezet a közigazgatási intézményekben a kiemelkedő teljesítmények anyagi elismerésére.
A fórumon petíciót fogalmaztak meg arról, hogy indokolatlanul alacsonynak tartják a jövő évre tervezett bruttó 1,5 százalékos bérfejlesztési ajánlatot, s elvárják, hogy jövőre 36 800 forintra nőjön a 35 ezer forintos köztisztviselői illetményalap.
