Ennek következtében a költségvetés 300 milliárd forintnyi jövedelmet hagy az adófizetőknél, ami az elképzelések szerint a GDP növekedését szolgálja majd - közölte Vámosi Nagy Szabolcs, a Heves Megyei Közgazdasági Napok keretében tartott előadásában. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az adóterhelés mértéke közvetlenül nem, csak közvetve befolyásolja az adott ország versenyképességét. Ugyanis az Európai Unió két legversenyképesebb országa Svédország és Finnország, miközben ebben a két államban a legmagasabb a GDP arányos elvonás; előbbiben 51, utóbbiban 49 százalék.

Az APEH alelnöke elmondta, hogy a jövő évi adóváltozások legfontosabb eleme az áfa felső kulcsának csökkentése, 20-ról 25 százalékra. Miközben a személyi jövedelemadó csökkentése az adótfizető, 3,5 millió embernek kedvez, az áfa mérséklése viszont mindenkinek, vagyis az szja-t nem fizető nyugdíjasoknak is.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az áfa csökkentése a szegényebbeket  kevésbé érinti, hiszen elsősorban például a tartós fogyasztási cikkeknél lesz érzékelhető. Ráadásul a termékek és szolgáltatások 42 százaléka a kedvezményes 15 százalékos kulcs alá tartozik, ami viszont nem módosul. Hozzátette azonban, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás jövő évi eltörlése éppen az alacsony jövedelmüek foglalkoztatásának kedvez.

Vámosi Nagy Szabolcs kétségeit fejezte ki annak kapcsán, hogy az Országgyűlés 2010-ig meghatározta az szja felső kulcsának jövedelemhatárát. Ezek szerint ugyanis jövőre a 38 százalékos felső kulcs 36 százalékra csökken, összeghatára 1,5 millió forintról 1,55 millió forintra nő, 2010-ben pedig már 3 millió forint lesz a határ. Mindez azt feltételezi: tudjuk, hogy öt év múlva milyen szinten lesz a magyar gazdaság teljesítménye, illetve az életszínvonal - fűzte hozzá.

Az APEH alelnöke úgy vélekedett, hogy az egészségügy reformja nélkül nem lehet szó a közteherviselés mértékének nagyobb csökkentéséről, mert a társadalombiztosítási járulékok mérséklése nyomán keletkező hiányt az adóbevételekből kell pótolni. Vámosi Nagy Szabolcs üdvözölte, hogy a jövő évben már a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon be kell jelenteni az alkalmazottat. Eddig ugyanis 15 napos foglalkoztatás volt a határ, s a munkáltatók oly módon játszhatták ki a szabályozást, hogy minden nap új munkaszerződést írattak alá a dolgozókkal.

(MTI)