A többi tíz kép vonatkozásában a felperes keresetét elutasított az elsőfokú bíróság. Szóbeli indoklásában a bíró kifejtette: a festmények tulajdonjogáról az eljárás során számos, egymással ellentétes adat merült fel. A mérlegelés során ezek közül elsősorban a korabeli, azaz több évtizedes, esetenként fél évszázados bizonyítékokat, okiratokat fogadta el.

A Fővárosi Bíróság szerint a vitatott képek közül egyedül az El Greco-festmény esetében állapítható meg, hogy az örökösök tulajdonában maradt. Ez a műkincs ugyanis megőrzésre került a Szépművészeti Múzeumba és így is maradt ott. Ezt semmi nem szakította meg, tehát az állam elbirtoklás útján történő tulajdonszerzése e kép esetében fel sem merülhetett.

Martha Nierenberg ügyvédje a határozathozatal után újságírók kérdésére elmondta, hogy fellebbeznek a döntés ellen, így a Herzog-per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon.

Kérdésre válaszolva a felperes jogi képviselője elmondta azt is, hogy vélhetően abban az esetben, ha a per eredményeként megbízója  tulajdonába kerülnek az értékes műkincsek, azokat a magyar állam védetté nyilvánítja és így mindenképpen az országban maradnak. Ez történt ugyanis az eljárás során korábban már a felperesnek átadott egyetlen képpel, egy Munkácsy Mihály által készített vázlattal.

Az Egyesült Államokban élő, amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg 1999-ben indított polgári pert nagyapja, Herzog Mór Lipót örököseként a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen 12 festmény visszaszerzéséért. A vitatott műkincsek között vannak Anthonis van Dyck, Lucas Cranach, Gustave Courbet, El Greco és Munkácsy Mihály alkotásai.

A Herzog-gyűjteményt a második világháború előtt Herzog Mór báró, budapesti bankár alapozta meg. Halála után három gyermeke osztozott a hagyatékon. Az örökösök később a tengerentúlra menekültek a zsidóüldözés elől, a gyűjteményt tudomásuk szerint széthordták, Magyarországon kívül a Szovjetunióba is kerültek alkotások.

A Fővárosi Bíróság 2000 októberében első fokon, nem jogerősen  tíz képet nyilvánított Martha Nierenberg örökségének, ám a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2002 novemberében megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Ebben a megismételt eljárásban született meg szerdán az újabb elsőfokú határozat.

Tavaly áprilisban a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntésével egy másik műkincsperben, az összesen 400 millió forint értékűre becsült Dános-gyűjtemény ügyében utasította el az örökös keresetét.

Korábbi sajtóhírek szerint az Európai Parlament uniós szabályozást sürgetett annak érdekében, hogy a nácik által hadizsákmányként, vagy a kommunista államosítások nyomán elkobzott műkincsek visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz. Ennek kapcsán korábban az EU parlamentjének jogi bizottsága előtt Martha Nierenberg arról beszélt, hogy a magyar állam vonakodik visszaadni az egykor családja birtokában volt Herzog-gyűjteményt.

A The Wall Street Journal című New York-i napilap pedig korábban az eset kapcsán arról írt: Magyarország esetében nem érvényesül az a világszerte elismert szabály, hogy a vitatható módon megszerzett kulturális javak visszaadása erkölcsi kötelezettség. A lap példaként említette, hogy 2000-ben a Cseh Köztársaságban jogszabályok születtek az ilyen műtárgyak szisztematikus visszaadására.
(MTI)