Az agrárpénzeken múlik a kereskedelmi alku
Mint mondta, nem elképzelhetetlen a megállapodás, de lehet, hogy csak a jövő év elején jön létre.
Az EU korábban az uniós agrártámogatások átlag 46 százalékos csökkentését helyezte kilátásba. Miközben az uniós tag Franciaország még ezzel a mértékkel is nyíltan szembehelyezkedik, több ország, köztük az Egyesült Államok, Brazília és Ausztrália a szubvenciók ennél nagyobb mértékű csökkentését követeli.
A világ vezető kereskedelmi hatalmainak hétfői londoni tárgyalásaival megfigyelők szerint döntő szakaszba érkeztek a világkereskedelem liberalizálásáról folyó megbeszélések. Bár további tárgyalásokra került sor nemrégiben Genfben, ezek sem hoztak áttörést. Ennek ellenére a Világkereskedelmi Szervezet tagországai december közepén Hongkongban részletes javaslatot akarnak előterjeszteni egy új kereskedelmi megállapodásra. Néhány ország máris a tárgyalások kudarcára figyelmeztet, egyesek szerint a megbeszélések sikere elsősorban az EU-n múlik.
A dohai kereskedelmi forduló keretében folyó tárgyalások 2001 vége óta húzódnak. Kulcskérdés továbbra is a mezőgazdaság, ahol a támogatások leépítése egyben a legnehezebb megoldandó kérdésnek bizonyult. A kérdésben mindenekelőtt a költségvetése mintegy 70 százalékát agrártámogatásokra fordító EU áll nyomás alatt. Az, hogy az unió beadja-e végül a derekát agrárügyekben, továbbra is kérdéses, miután Franciaország és az Európai Bizottság között már nyílt vitára került sor a kérdésben.
Az EU azt javasolta, hogy az agrárimportra vonatkozó átlagos vámot 46 százalékkal csökkenti. Az Egyesült Államok ezzel szemben legalább 54 százalékos csökkentést követel, és ebben más országok is támogatják. Mandelson azt akarja, hogy a tárgyalások középpontjába más ágazatokat, a szolgáltatásokat és az ipart helyezzék.
Az energiapiac felszabadítását sürgeti a bizottság
Hatékonyabban kell végrehajtaniuk az Európai Unió tagországainak a gáz- és árampiacok megnyitásáról rendelkező uniós irányelvet, miután annak teljesítésében az Európai Bizottság súlyos fennakadásokat állapított meg most befejeződött vizsgálata során, közölte az EU brüsszeli végrehajtó testülete a keddi ülése után.
A bizottság egyúttal keményebb lépésekkel fenyegette meg azokat a EU-tagállamokat, amelyek nem tesznek eleget az uniós előírásoknak. A bizottság egyebek között azt kifogásolja, hogy a fogyasztóknak a helyi szolgáltatókkal szemben még nincs igazi választási lehetősége. Sok esetben nincsenek eléggé összehangolva a hálózatok, illetve a létező infrastruktúrát nem használják ki kellőképpen, állapította meg a nyár elején kezdett vizsgálat. (MTI)
