A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót - figyelmeztet minden gyógyszerreklám után egy hang. Ha az ember valami pirulát kap be fogfájás ellen, részletesen megtudhatja a készítménnyel járó összes kockázatot, utánanézhet a hatóanyagoknak.

A gyógyszerekhez hasonló kockázatot jelenthetnek a különböző vegyi anyagok is, melyek körülvesznek minket. Kemikáliákkal színezik a ruhákat, szagosítják a tisztítószereket és formálják a gyerekjátékokat. Közeleg a karácsony, a szülők rengeteg műanyag babát, kocsit, építőkockát vásárolnak, és nem tudják, milyen kockázattal járhat gyermekeik számára a játékokban rejtőző számos vegyi anyag.

Minden kilencedik nő érintett a mellrák által az Európai Unióban. A 25 tagállamban nő a rákos, allergiás betegségek előfordulása, és az orvosok biztosak abban, hogy ebben jelentős szerepet játszanak a különböző kemikáliák. Brüsszelben először 1981-ben foglalkoztak a problémával, és az akkori szabályozás van még mindig (immáron Magyarországon is) érvényben.

A közel huszonöt éve született szabályok szerint az új kemikáliákat szigorú szabályozás alapján regisztrálni kell. "Újnak" az a vegyi anyag számított, melyet 1981 után hoztak be a közös piacra. A "régiek" ellenőrzés nélkül tovább létezhettek. A szabályozás következménye belátható: a cégek inkább használták tovább a régi anyagokat, ahelyett hogy költséges eljárásban modernebb kemikáliákat állítottak volna elő.

Nem az államnak, a vegyiparnak kell bizonyítania

Az Európai Unió környezetvédelemmel foglalkozó szervezetei hét éve álmodoznak egy új rendeletről, mely kötelezi a cégeket, hogy minden használt kemikáliát regisztráltassanak, és az információkat osszanak meg a felhasználókkal. Az álom tehát az, hogy a jövőben minden vegyi anyagot tartalmazó termékhez adjanak gyógyszerekhez hasonló tájékoztatót.

A mosópor kis mennyiségben tartalmaz olyan vegyi anyagot, mely impotenciához és génmutációhoz vezethet - állhatna a terméken, és a fogyasztó dönthetne, vállalja-e a kockázatot. Ez persze előbb-utóbb megtisztítaná a piacot a veszélyes anyagoktól, becslések szerint 50 milliárd eurót spórolva ezzel az EU-n belüli egészségügyi kiadásoknak.

Eddig az álom. Két éve sikerült összeállítani a számos vegyipari előírást leváltó egységes direktívát, mely kötelező érvényű lenne minden tagállamra. A REACH névre hallgató törvénytervezet (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals - Vegyi Anyagok Regisztrálása, Bevizsgálása és Engedélyezése) a héten kerül első olvasatban az Európai Parlament elé. Az eredeti elképzeléseket azonban rendesen felhígította a vegyipari lobbi.

A legfontosabb tervezett módosítás, hogy nem a hatóságoknak kell igazolniuk az anyagok kártékonyságát, hanem a cégeknek azok tisztaságát. Mintegy harmincezer vegyi anyag regisztrációját kellene a vállalatoknak a következő bő tíz évben elvégezniük, kezdve a legnagyobb mennyiségben előállított, illetve a legveszélyesebb kemikáliákkal. A logika szerint minél nagyobb mennyiségben gyártanak egy kemikáliát, annál nagyobb a lehetősége, hogy "kiszabadulnak" a természetbe.

Az anyagok regisztrációjához egy űrlapot kell kitölteniük a cégeknek, melyet a megalapításra kerülő uniós hivatalhoz kell küldeni. A vegyipari hivatalnak Helsinki ad majd otthont, és itt ellenőrzik, hogy minden adat szerepel-e. Gyanú esetén ők kérhetnek vizsgálatot, melyet a tagországok illetékes szervei végeznek, végül a finn fővárosban engedélyezik a kemikáliát. Az üzleti titoknak nem minősülő adatokat ezek után az interneten keresztül mindenki számára elérhetővé teszik.

Mennyit ér 48 cent évente az unió polgárainak?

A vegyipari lobbi számításai szerint ez ötmilliárd eurós mamutkiadást jelentene a szektornak, és így több ezer munkahely szűnne meg. A zöldek viszont évi 48 cent kiadással számolnak minden uniós polgár után, és a következő költői kérdéssel érvelnek: Önnek megér évi 48 centet, hogy tudja, kocsija nem robban le az úton?

Bár a nagy vállalatok félnek attól, hogy a világon élenjáró európai vegyipar veszít globális versenyképességéből a drága regisztráció miatt, ez az érv azonban kevésbé állja meg a helyét. Az EU természetesen nem tesz kivételt az importált kemikáliák esetében. A REACH előírásai tehát az amerikai vagy kínai cégre is vonatkoznak, mely nagyobb tételben vegyi anyagot akar Európában forgalomba hozni.

A REACH jönni fog, ezzel mindenki tisztában van Brüsszelben, ahol múlt héten tartott az Európai Parlament fejtágítást a tagországok újságíróinak. Az ördög persze itt is a részletekben rejlik. Míg kétmillió orvos, brit női szervezetek, és állatvédő civilek egyaránt egy erős és szigorú szabályozásért küzdenek, a vegyipari lobbi nagy erőkkel támadja a direktíva részleteit.

A cégek szerint például hibás azt állítani, hogy a legnagyobb mennyiségben előállított anyagok lennének a legveszélyesebbek. Érvelésük szerint a kemikáliák előállítása során kizárólag a gyárakban, közbülső munkafázisnál használt kemikáliákat sem kéne rengeteg pénzből tesztelni, még ha különösen veszélyesek is. Ezekkel csak pár alkalmazott érintkezik, így a munkahelyi előírások szigorítása bőven elég.

Ember és patkány viszonya: egy a százhoz

A vegyipari lobbi több esetben furcsa szövetségre lépett az állatvédőkkel. Különösen kockázatos anyagokat patkányokon tesztelnek. 28 nap alatt különböző dózisban traktálják az állatokat a tesztelt anyaggal, majd véget vetnek a patkányok életének. Azt a legnagyobb dózist keresik, mely boncolás után még nem hagy látható elváltozást az állat szervein. Mivel az ember nem patkány, és jobb félni, mint megijedni - a dózist végül elosztják százzal, így adva meg az emberre veszélytelen szintet.

A 28 napos teszt viszont nagyon költséges, így a lobbinak nem jön rosszul, hogy állatvédők sem szívesen látnak boncolt patkányokat. Olajos Péter magyar EP-képviselő egy kollégájával azt a javaslatot tette, hogy a nyilvános adatbázis segítségével a cégek megnézhetnék, mely anyagokat tesztelték már sikeresen állatokon. Ha egy más vállalat már ugyan azt a vegyi anyagot engedélyeztette állatkísérletek segítségével, akkor erre utalva megmenthető a többi állat élete.

Múlt héten Németország keltett fejcsóválást Brüsszelben. Az ottani kormányváltás miatt a legnagyobb létszámú képviselőt küldő ország hivatalos véleménye hirtelen megváltozott. Egy zöldpárti képviselőnő értesülései szerint a német atomreaktorok lezárásába nehezen belenyugvó Angela Merkel cserébe szabad kezet kapott a REACH tárgyalásain. Ez egyenértékű a BASF és Bayer német óriáscégek vegyipari érdekeivel: a részletes vizsgálatot felválthatja egy egyszerű adatközlés - csak az, ami a cégek rendelkezésére áll már most minden költséges vizsgálat nélkül.

A REACH szabályozás megmutatja, hogyan vélekedünk az Európai Unióról - mondta a NOL-nak Hiltrud Breyer, a zöldfrakció tagja Brüsszelben. Ha a vegyipar érdeke érvényesül, úgy az unió többsége önmagát kizárólag gazdasági érdekközösségnek tartja. Ha viszont születik egy erős REACH, úgy az unió bizonyíthatja, hogy közös értékekre épül, és komolyan veszi a polgárok egészségének és jövőjének hathatós védelmét.

Brüsszel, 2005. november