Alkotmánysértő az egészségügyi törvénynek az a rendelkezése, amely szerint családtervezési célból csak az a nő vagy férfi kérheti a mesterséges meddővé tételét, aki elmúlt 35 esztendős, vagy van már három, vér szerinti gyermeke. Az AB tegnap kihirdetett határozata szerint e korlátozó rendelkezés 2006 júliusától nem alkalmazható.

Az egészségügyi törvény szerint a meddővé tételt kérelmezőnek 35 évesnél idősebbnek kell lennie, vagy három vér szerinti gyermekkel kell rendelkeznie, ám ez az AB szerint az önrendelkezési jog korlátozását jelenti. Aki képes "felelősségteljes és indokolható döntést hozni családi, illetve házaséletéről, a fogamzásgátlásról és a gyermekvállalásról", annak joga van arra is, hogy akár művi úton akadályozza meg a nem kívánt terhességet - derül ki az indoklásból. A bírák felhívják a figyelmet arra, hogy a népesedéspolitikai szempontokat nem az ilyen beavatkozás korlátozása révén, hanem más módokon kell érvényesíteni: azok "megjelenhetnek például az adópolitikában, a tb-szabályozásban, s mindenekelőtt a családi és anyasági támogatások kialakításánál".

A testület álláspontja, hogy "az állam nem vállalhatja át az emberektől a fogamzásgátló módszerek és eszközök közötti választás (...) felelősségét; ez indokolatlan paternalizmus volna". Miután a törvény megfelelően szabályozza az egészségügynek a kockázatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét, az AB szerint a művi beavatkozást arra hivatkozással sem lehet korlátozni, hogy annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek. Arról viszont a testület nem foglalt állást, "hogy az érintett személyeknek joguk van-e kikényszeríteni az államtól meghatározott egészségügyi beavatkozások, sterilizációs műtétek elvégzésének anyagi, intézményi és személyi feltételeit".

A határozathoz - amelynek előadó bírája Kukorelly István volt - Harmathy Attila, Kovács Péter és Tersztyánszkyné Vasadi Éva fűzött különvéleményt. Álláspontjuk szerint a beadványt el kellett volna utasítani, mert a művi meddővé tétel nem tekinthető korlátozás nélkül érvényesülő alkotmányos alapjognak.

A nemző-, illetve fogamzóképesség műtéti eszközökkel történő megszüntetését először egy 1987-es egészségügyi miniszteri rendelet tette lehetővé, és annak megsemmisítését - a polgárok életkor és a gyermekszám szerinti önkényes megkülönböztetése miatt - már 1992-ben kezdeményezték. A beadványt az AB 1997-ig nem tűzte napirendjére, amikor a jogszabályt hatályon kívül helyezték, a meddővé tételt pedig attól kezdődően az egészségügyi törvényben szabályozták. Maradt viszont a diszkrimináció, amit egy másik indítványban támadtak meg. E mostani döntéssel az alkotmánybírák a legrégebbi, 13 éve húzódó ügy végére tettek pontot.