Ingyen másokért
Az Önkéntes Központ Alapítvány és a Nonprofit Kutatócsoport tavalyi kutatásához hasonló felmérés utoljára 1993-ban készült, s a kutatók megállapították, hogy a több módon is jótékonykodók aránya azóta 51-ről 68 százalékra emelkedett. A természetbeni és pénzbeli adományozásba, az ellenszolgáltatás nélküli önkéntes tevékenységbe és a véradásba 2004-ben összesen hétmillió ember, a 14 évesnél idősebb népesség közel négyötöde kapcsolódott be.
A felmérés szerint a jótékonyság legáltalánosabb módja a pénzadomány. A megkérdezettek 65 százaléka említette, hogy adakozott. Tavaly a nonprofit szervezetek és az egyházak együttesen 19 milliárd forinthoz jutottak ily módon, a különböző perselyezések, gyűjtések, a médiában megjelentetett jótékonysági felhívások eredményeképp további 13 milliárd forint gyűlt össze, míg a jótékonysági vásárlásra fordított összeg elérte a nyolcmilliárdot. A természetbeni adakozás a második a sorban, az önkéntes tevékenység pedig a harmadik. A felmérés szerint 2004-ben közel 3,5 millió magyar segített ily módon több-kevesebb rendszerességgel a rászorulókon.
Az adományozási szokások alig változtak az elmúlt évtizedben, de az egészségügyi és szociális ellátásra specializálódott civil szervezetek a korábbinál nagyobb mértékben részesülnek a támogatásokból. Az önkéntes segítőkre pedig a sport- és rekreációs területen működő, továbbá a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek számíthatnak a korábbinál nagyobb mértékben.
A felmérés szerint a legjobb adományozók és önkéntes segítők magas társadalmi státusú, középkorú, házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő, kettő vagy legfeljebb három gyermeket nevelő, a különböző civil szervezetekhez tagként is kötődő emberek. Az iskolázottság és az önkéntesség szorosan öszszefügg: a főiskolát és egyetemet végzettek körében az adományozással együtt kiugróan magas az áldozatvállalási készség. Az aktív keresők mind az adományozásból, mind az önkéntes munkából jóval nagyobb részt vállalnak a többi társadalmi csoportnál. De a háztartásbeliek is kitesznek magukért. Minél sokrétűbb és szorosabb az egyén társadalmi kapcsolódása, annál valószínűbb, hogy adományozóként és önkéntesként is hozzájárul a közösség életében fontos feladatok, problémák megoldásához - állapítja meg a kutatás.
A felmérés szerint a nők jobb adományozók a férfiaknál, ugyanakkor az önkéntes tevékenységben kevésbé vesznek részt, nagy valószínűséggel a házimunka terhei miatt. Leginkább a 31-40 év közöttiek kapcsolódnak be az adományozásba és az önkéntességbe is. Mindazonáltal az önkéntesek aránya már a tizenévesek körében átlag körüli, a 18- 50 év közötti korosztály esetében átlag fölötti, majd 51 és 60 között ismét viszszatér az átlaghoz, hogy aztán a 60 fölöttiek esetében jelentősen csökkenjen.
A rendszeresen önkéntes tevékenységet végzők általában havonta segédkeznek: a felmérés szerint nagy részük havi tíz óránál kevesebb ellenszolgáltatás nélküli munkát végzett 2004-ben. Ez leginkább szervezés, rendezés, építés, javítás és szerelés volt. A havi munkaórák száma az elmúlt tíz évben 44 százalékkal nőtt. A legtöbb önkéntes tevékenységet a lakóhelyi, települési segítségnyújtás (68 százalék), a hivatalos ügyek elintézése (41), valamint a szociális, egészségügyi és művelődési területeken tevékenykedő szervezetek segítése érdekében végezték (21 százalék).
Kiderült, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben a községekben élők kapcsolódnak be a legintenzívebben az önkéntes tevékenységekbe. A kutatók - Czike Klára és Kuti Éva - szerint ez vélhetőleg a kisebb közösség átláthatóbb szükségleteivel, az együttélés és az áldozatvállalás normáinak nagyobb kényszerítő erejével függ össze.
Az önkéntesek legszívesebben a gyermekeket segítik, de magas - 12-12 százalékos - a fogyatékkal élők és az idősek életét könnyebbé tevők aránya is. A romák, a szenvedélybetegek és átalában a kisebbségek még viszonylag kevés önzetlen segítségre számíthatnak.
Több nyugat-európai és amerikai kutatás megállapítását - miszerint az önkéntes tevékenység végzése segíthet a fizetett munkák megtalálásában - igazolta a felmérés. Bár a megkérdezettek mindössze három százaléka számolt be erről, kétségtelen, hogy a munkanélküliség csökkentése érdekében is fontos lehet az önkéntes tevékenység ösztönzése.
