A MIÉP nem áll össze a Fidesszel, a Jobbik kívülről támogatná Orbánt
A Harmadik Út két pártja egyelőre eltérően gondolkodik arról, hogy parlamentbe kerülésük esetén segítsék-e a Fideszt a kormányváltás érdekében. A MIÉP erről hallani sem akar, a Károlyi-szobor felcímkézése után újabb akciókat ígérő Jobbik azonban kívülről támogathatónak tartja Orbán Viktort. A két parlamenten kívüli párt megkezdte a közös képviselőjelöltek kiválasztását.
A MIÉP és a Jobbik mind a 176 egyéni választókörzetben indít jelöltet. Pest megyében az itt korábban sikeres MIÉP aspiránsai kapnak több lehetőséget, Budapesten ez az arány kiegyenlítődhet. Közép-Magyarországon várja a Harmadik Út a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatok nagy részének megszerzését. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint az alkalmasság lesz a fontos, nem az, hogy melyik párt hány jelöltet indít. Egyébként körülbelül fele-fele arányban delegálhat a két szervezet. A MIÉP szóvivője elmondta, nem egyeztettek a Jobbik feltűnést keltő akcióiról, ezért nem is kívánta ezeket kommentálni. Csurka István a Fidesszel "a túl távoli értékek és a megsemmisítésre tett lépések" miatt nem szeretne koalícióra lépni - jelentette ki Győri Béla.
Ennél óvatosabban fogalmaz Kovács Dávid. A Fidesz a Jobbik elnöke szerint is rossz, liberális politikát folytat, de a parlamentbe jutás esetén - magánvéleménye szerint - kívülről támogathatónak tartja Orbán Viktor kormányváltó szándékát.
Budapest V. és XII. kerületében a Fidesznek, a MIÉP-nek és a Jobbiknak már vannak "találkozási pontjai". Érzékelhető volt ez a belvárosi szocialista polgármester jogköreinek megnyirbálásakor. Amikor a Károlyi-szobrot táblával látta el a Jobbik - mondván, ő ölte meg Tisza Istvánt, s bejelentették, hogy az alkotást a trianoni magyar-román határra vitetnék -, a Fidesz néma maradt. A turulszobrot pedig - amelyet Mitnyan György fideszes polgármester avatott fel - a Jobbik meg kívánja védeni. Ezekről Kovács úgy vélekedik, hogy csak alkalomhoz köthető, nem tervezett szövetségről van szó. A Jobbik elnöke egyelőre nem tudja, mikor és mely szobrokat szeretnék hasonló módon "átértékeltetni", de ígéri, "ellenállási mozgalmat" indítanak a szélsőséges liberálisok és szocialisták "hungarofóbiája" ellen. Pártja úgy látja, hogy ezek az erők "individuális brutalitással" támadják a nemzeti ereklyéket és értékeket: a turult, az árpádsávos lobogót, a Szent Koronát, a Bibliát, a déli harangszót, a keresztet, a Himnuszt és a kokárdát.
A legszigorúbban Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke fogalmaz, aki úgy látja: "ma már látható, hogy olyan tábor nem tartható egyben egy zászló alatt, amelyben a liberális Szájertől és Martonyitól a kommunista Pozsgayn és Szűrösön át a radikális Kövérig mindenki megfér. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy az általunk elfogadhatatlannak tartott uniós alkotmányt a Fidesz megszavazta. Ezt követte Orbán Viktor izraeli látogatása, ahol a Likud pártot természetes szövetségesnek nevezte. Folytatódott a sor azzal, hogy többedmagával - Amerika szerintünk dicstelen szerepe ellenére - a volt kormányfő meghívta George Busht az '56-os forradalom ötvenedik évfordulójának megünneplésére. Emlékszünk arra is, hogy a Fidesz a Mol Rt. vagy az állami gazdaságok privatizációjának ügyében mást cselekedett kormányon és mást most, ellenzékben. Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy homlokegyenest a Tusnádfürdőn elmondottakkal, erdélyi autonómia nélkül megszavazta Románia uniós csatlakozását". Az ideológián kívül más gond is adódhat a program esetleges egyeztetésekor, Balczó ugyanis azt mondja: "nem sürgetjük az euró 2010-es bevezetését sem, annak ugyanis számos árnyoldala lenne".
