Csaknem egy évszázad telt el azóta, hogy a zirci apátság környékén a régészek olyan alapfalakra és faragott építészeti elemekre bukkantak, amelyek még a középkori - feltehetőleg a XII- XIII. század fordulóján épült - ciszterci apátsági templom falaiból valók, a közelmúltban pedig egy áruház építése során újabb, mintegy hatvan faragott kő, illetve töredék került elő - tudtuk meg Sárosi Edittől, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keszthelyi regionális irodájának régészeti felügyelőjétől.

A friss leletek régészeti szenzációnak számítanak, a megtalált kövek alapján ugyanis a szakértők az eddiginél pontosabban meg tudják majd határozni a török hódoltság idejében megsemmisült középkori templom építészeti rendszerét. Sárosi Edit kérdésünkre elmondta: eddig csak az Árpád-kori templom és a hozzá tartozó apátsági épületek töredékét ismerték, a most előkerült leletek segítségével viszont elkészíthető a középkori építmény részletes, háromdimenziós képe is.

Az építőkövek a zirci apátságtól mintegy száz méterre, a Cuha-patak partján álló egykori cselédlakások bontásakor kerültek elő, miután a pinceszinten rátaláltak egy 1720 körül épült vízimalom falaira. Sárosi Edit elmondta, a XVIII. századi malom megépítéséhez feltehetőleg felhasználták az évszázadokkal korábbi apátsági templom romjaiból még megmaradt építőanyagokat. A régészeti felügyelő szerint könnyen elképzelhető, hogy a mintegy háromszáz éves malom alatt egy középkori vízimalom maradványai is fellelhetők, ezt viszont csak egy régészeti feltárás igazolhatná. Sárosi Edit hozzátette, sürgősen el kell dönteni, hogy melyik a szakmailag indokoltabb régészeti feladat: feltárni a teljes középkori malmot, vagy a falak elbontásával kiemelni az Árpád-kori templom építőköveit?

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy lesz-e további régészeti kutatás, ugyanis ezt az áruházat és az üzletközpontot építő beruházóknak kellene fizetniük, a költségek pedig feltehetőleg meghaladnák a tízmillió forintot. Amennyiben az építtetők nem finanszírozzák a régészeti feltárást, az ideiglenes védettséget élvező területet vissza kell majd temetni. Sárosi Edit elmondta, néhány héten belül megszülethet a megállapodás a régészeti feltárás folytatásáról. A megegyezést segítheti, hogy a napokban elvégezték a terület geofizikai felmérésének tesztjét. Ezzel az eljárással földmunkák nélkül, gyorsan lehet pontos képet kapni a jelenleg még föld alatt lévő falakról, objektumokról.

Horváth László, Zirc polgármestere kérdésünkre elmondta: az önkormányzat megpróbál közvetíteni az áruház építői és az örökségvédelmi hivatal között, mivel a városnak egyformán érdeke a történelmi múlt minél teljesebb feltárása és a munkahelyteremtő, szolgáltatásbővítő beruházás mielőbbi befejezése.

Munkában a régészek