Abu Muszab az-Zarkavi néven azonban az egész világ ismeri a férfit, aki 39 évesen elérte azt, amire mindig vágyott: rettegettebb, mint Oszama bin Laden. Pedig annak idején riválisnak tekintette egymást a két férfi. Őt nevezte ki a bujkáló terroristavezér 2004 októberében személyes megbízottjának Irakban.

Palesztin menekültek leszármazottjaként, szegény családban nőtt fel. Hét lánytestvérével, két fivérével, tradicionális gyógyító apjával és leukémiában szenvedő anyjával élt - egykori barátai szerint átlagos életet. Az "afgán arabok" csoportjához tartozik, akik a nyolcvanas években a szovjet csapatok ellen harcoltak Afganisztánban. Az-Zarkavi már nem harcolt. Ekkoriban látott egy álmot: tőr hullott alá az égből, melynek pengéjére az volt írva: dzsihád - az-Zarkavi a közép-ázsiai élmények hatására radikalizálódott.

A kilencvenes évek eleje óta több merényletet tervelt ki, amelyeknek célja a jordániai monarchia megdöntése és egy iszlám állam létrehozása volt. Jordániában - mint Bin Laden - hazája vezetői ellen fordult, mert azok szövetségben állnak az USA-val. 1996-ban 15 év börtönre ítélték, de három év múlva kiengedték, amikor az új király, Abdallah amnesztiát hirdetett. 1999-ben már tervbe vette, hogy felrobbantja a Radisson hotelt Ammánban. Egy ideig Pakisztánban élt, majd az afganisztáni Herat városában terroristakiképző bázist irányított. 2001-ben, mikor az USA lerohanta Afganisztánt, a szunnita az-Zarkavi megsérült: a jelentések szerint elvesztette az egyik lábát. Irakban a kurd területeken működő Ansar al-Islam csoportban kezdte tevékenységét. Azóta nemcsak nyugati, de síita célpontokat is megtámadott.

Az-Zarkavit kétszer ítéltek halálra Jordániában. Washington - Bin Ladennel egyenértékben - 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki rá.