Miért betegebbek az ország egyik részében a gyerekek, mint a másikban? Miért jutnak kevésbé korszerű gyógyszerekhez? Miért nincs a harminc százalékuknak orvosa? Miért kerülnek kórházba akkor is, ha nem muszáj? Miért kell a gyerekeknek hosszú órákat túlzsúfolt rendelőkben tölteniük csip-csup ügyekért? Kérdések, amelyek megoldását, de legalábbis kezelését várják a gyerekgyógyászok a kormány ma bejelentendő intézkedéseitől.

- A gyerekek jelentős részét ma nem is látja szakorvos. Ha baj van, legfeljebb a felnőttek háziorvosa segít. A kisebb települések nagy részén nincs gyerekorvos, ami olyan, mint ha fogorvos látná el a sebész munkáját, mégsem emel szót ellene senki. A gyerekek jelentős része csak azért kerül kórházba, mert a családi orvos nem tudja, hogy mi a teendő - állítja Kádár Ferenc, a Gyermekorvosok Egyesületének egyik vezetője, aki szerint a rendszer, a finanszírozás, de még a szülők sokszor hiányos egészségkultúrája is a kórházi ápolásra "szoktat" a megelőzés helyett.

A gyerekek az egészségügyben más szempontból is hátrányos helyzetűek.

- Miért természetes az, hogy egy gyerek mindenki előtt mezítelenre vetkőzzön, mert nincs az iskolában külön rendelő? Miért kell beletörődni, hogy egy súlyos gyerekbántalmazást ma egy szülő simán megúszhat? - veti föl az orvos. - Ég és föld a különbség a szerint, ki hol, milyen körülmények között él. Aki szegény családban, leszakadó környéken él, annak rosszabb ellátás is jut. Botrányos a roma gyerekek helyzete. A sok hátrány mellett azt is el kell viselniük, hogy az ügyeleti riasztásra az orvos gyakran ki sem megy - mondja a vezető, aki szerint a kormány által most öszszeállított program sokat segíthet. Véget vethet egy olyan finanszírozásnak, amely fenntartja a jelenlegi gyakorlatot, amelyben az orvos abban érdekelt, hogy minél több gyerek és minél tovább maradjon kórházakban még akkor is, ha állapota ezt nem is indokolja.

- Meg kell értetni az emberekkel, s ebben sikerült konszenzusra jutnunk nekünk, gyerekgyógyászoknak is, hogy nem attól vannak nagyobb biztonságban a gyerekek, ha lakóhelyükhöz közel kórház van. Több település összefogásával kistérségi egészségügyi centrumokat tervezünk, ahol egy helyen kaphatnak szakszerű orvosi segítséget a gyerekek. Mindent egy helyen, fölösleges, s nemegyszer veszélyes utazgatások helyett - mondta Kádár Ferenc. Az orvosok komoly szemléletváltást is sürgetnek. - A szülőknek fogalmuk sincs, hogyan csillapítsák a gyerekük lázát, miként segítsenek, ha például elájul. Nagyobb felelősséget kellene vállalniuk, és meg kell tanulniuk dönteni saját gyerekeik ügyében.

A kormány által - a száz lépés program egészségügyi fejezetének kibontásaként - ma bejelentendő intézkedések a gyermekek sürgősségi ellátásáról szólnak, szerepel köztük a szülők elsősegély-nyújtási és gyermekgondozási ismereteit javító program, illetve az iskola-egészségügyi ellátás fejlesztése. Több száz millió forintos forrást biztosít a gyermek sürgősségi osztályok kialakítására, felszerelésük javítására, s az önkormányzatokkal együttműködve tervezik a térségi szintű sürgősségi gyermekorvosi centrumok kialakítását. A korábbinál több pénzt juttatnak a betegségek megelőzésére, és arra ösztönöznek, hogy a mégis bekövetkező betegséget elsősorban otthon kezeljék, és csak a végső esetben kórházakban.