"A legfrissebb kutatások is igazolják, hogy erősödik a roma diákok szegregációja: legalább 3000 iskolai osztály és 178 olyan általános iskola van, ahol a roma tanulók többségben vannak. Az általános iskolás roma tanulók több mint egynegyedét tanítják ma szegregált körülmények között!

...Ismert tény, hogy a magyar oktatási rendszer a legszelektívebbek egyike az OECD-tagországokban. A különböző kutatások arra figyelmeztetnek, hogy az iskolai szelekció az egyik oka annak, hogy hazánkban kirívó a különbség a szegény és a középosztálybeli gyermekek iskolai teljesítménye között. Vannak iskolák, ahol minden feltétel adott a színvonalas oktatáshoz, de olyan diákoknak nyújtanak szolgáltatást, akik otthonról is eleget hoznak az érvényesüléshez, míg vannak olyan iskolák, amelyek azokon taszítanak még egyet, akiknek éppen lemaradásaik miatt kellene jobb szolgáltatást kapniuk, hogy hátrányaikat behozzák.

... A szabad iskolaválasztás azonban korántsem jelent felmentést azoknak az iskolafenntartóknak, akik oktatáspolitikájukat a középosztály szelekciós igényeinek kiszolgálására építik! Sem jogi, sem erkölcsi mentsége nincs annak az önkormányzatnak, mely egyszerre tart fenn kiválóan felszerelt iskolát, ahová szinte csak középosztálybeli szülők gyermekei járnak, és olyan rosszul felszerelt iskolát, ahol szinte csak hátrányos helyzetű diákok tanulnak. A két tannyelvű osztályok indítása tán lelassíthatja a nem roma gyerekek elvándorlását azokból az iskolákból, ahol emelkedik a romák aránya, de mire mentség ez, ha közben az iskolán belüli szegregáció erősödik. Mégpedig úgy, hogy hat-hétéves gyerekeket minősítenek alkalmatlannak az emelt szintű nyelvtanulásra! A kutatók adatai szerint Miskolcon a két tannyelvű osztályokban tanuló 1136 diák között összesen hét roma van! Így lehet legalizálni a nem létező felvételit, s "szakmai alapokra" helyezni a szegregációt.

...Ha nem is elég, de ma már vannak olyan kormányzati eszközök, melyek igenis képesek jogszabályi korlátokkal és a jó példák támogatásával ösztönözni a helyi felelősöket arra, hogy Magyarország etnikai és szociális alapú kettészakadását megakadályozzák. Bár sokan - mint például Zolnay János (A miskolci próbaper, október 18.) - ma még nem látják realitását annak, hogy korlátozzuk az iskolák szabad tanulóválasztását, a 100 lépés program keretében erre is kísérletet tesz a kormány: ha egy iskolában a kötelezően felvett diákok mellett marad betöltetlen férőhely, az intézménynek előnyben kell részesítenie a hátrányos helyzetű jelentkezőket. Ennél talán még demokratikusabb lenne, ha a dolgot Fortunára bízva sorsolnánk a helyeket...."

(A szerző a hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztos, Oktatási Minisztérium)