Szkopje az idén EU-tagjelölt lehet
Bulgária és Románia októberi értékelése után az Európai Bizottság (EB) ezúttal a két tagjelöltet, illetve a még távolabbi várótermekben sorakozókat vizsgálta meg. Törökországról, amely október 3-án kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, Brüsszel megállapította: az idén lelassult a reformok üteme. Különösen az emberi jogok helyzetét emelte ki, noha elismerte, hogy a jogsértések száma csökken. Részben jogalkotási problémáról, részint viszont jogalkalmazásairól van szó - mint az EB szerint például a kínzás elleni fellépés esetében. Brüsszel bírálja a nem iszlám vallásúak hátrányos megkülönböztetését, a nők elleni erőszakot, valamint a "nem török anyanyelvűeknek" (értsd: a kurdoknak) biztosított, ámde gyenge lábakon álló kulturális jogokat. A további felkészüléshez Ankara jövőre 600 millió eurót kap. Nem vitatják el viszont Törökország "működő piacgazdaság" státusát, az EU-tagsághoz elengedhetetlen ún. koppenhágai kritériumok egyikét.
Horvátország október 3-án szintén megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat. Az EB leszögezi: fent kell tartania teljes együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ennek hiányában ugyanis a tárgyalások felfüggeszthetők. Továbbra is elvárás a szerbellenes háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok hollétének felderítése, letartóztatása és kiadatása. Elismerik, hogy Zágráb haladást ért el az igazságügyben, ám "fontos probléma" a korrupció, amelyet fokozottabb fellépéssel kell megfékezni. Javult a kisebbségek helyzete, noha a szerbeket és a romákat továbbra is éri hátrányos megkülönböztetés. Zágráb jövőre 140 millió eurót kasszírozhat Brüsszelből.
- Négy évvel ezelőtt Macedónia a polgárháború szélén állt. Ma komolyan kopogtathat az EU kapuján - e szavak kíséretében jelentette be Olli Rehn bővítési biztos, hogy Brüsszel javasolja a tagállamoknak, adjanak tagjelölti státust Szkopjénak. Az EU-tanácsban - amely még az idén dönthet erről - kedvezőnek tűnik ehhez a hangulat, Javier Solana külpolitikai főképviselő legalábbis melegen üdvözölte Rehn bejelentését. Szerbia és Montenegróval nemrég kezdődtek meg a tárgyalások a stabilitási és társulási egyezményről, Bosznia-Hercegovina esetében ezek megkezdését javasolják, Albániát illetően pedig a lezárásukat. Koszovó vonatkozásában Brüsszel az ENSZ keretein belül folyó egyeztetések kifejletét várja.