Amerikai jogvédők a titkos CIA-börtönök nyomában
A Human Rights Watch (HRW) szakértői a CIA fedővállalkozásai által üzemeltetett repülőgépek leszállásainak nyomon követésével állapították meg, mely országok lehetnek érintettek a titkos CIA-börtönök ügyében - mondta lapunknak Katherine Newell Bierman, a jogvédő szervezet washingtoni irodájának munkatársa. Az ügyvédnő szerint az Afganisztánból induló járatok rendszeres célállomásaiból jutottak arra a megalapozottnak tekinthető következtetésre, hogy a CIA Romániában és Lengyelországban tart fenn titkos börtönöket. Vannak adataik más országokról is, ám ezek esetében nem jutottak végső konklúzióra, márpedig igyekeznek körültekintően eljárni ezekben a kényes kérdésekben.
Az ügyben elhangzott lengyel és román cáfolatokat az ügyvédnő nem tartja egyértelműnek, mert a megfogalmazások mindig hagytak kiskapukat. Mindenesetre a HRW eddig nem észlelt arra utaló egyértelmű jelet, hogy Magyarország érintett lenne a botrányban.
Katherine Newell Bierman szerint a The Washington Post múlt heti, kormányzati, illetve CIA-forrásokra hivatkozó cikke lényegében megerősítette a HRW értesüléseit. A lap - és általában az amerikai média - nem közölte, pontosan mely országokban vannak a CIA-nek titkos börtönei, a sztori többi vonatkozása egybevág a HRW washingtoni irodavezetője, Tom Malinowski által a londoni Financial Timesba írt cikkében lévő információkkal. A szervezet most az ENSZ-től és az Európai Uniótól várja, hogy az amerikai törvényhozással párhuzamosan vizsgálatot indítsanak az ügyben.
A HRW huszonhárom fogva tartott személyt azonosított, a The Washington Post mintegy harminc al-Kaida-vezetőről és további hetven, kevésbé "értékes" fogolyról írt. Katherine Newell Bierman szerint a titkos börtönöket meg kell nyitni a jogvédők előtt, mert az "eltüntetett" rabokkal gyakrabban történik bűncselekmény, mint a szem előtt lévőkkel. Az ügyvédnő egyetért azzal, hogy a foglyok zöme "rossz fiú", akiket felelősségre kell vonni, ám a jog rájuk is vonatkozik. A HRW több szempontból is elítéli az amerikai kormány által követett módszert: az erkölcsi megfontolások is fontosak, ám a kínvallatással kicsikart vallomások hitele is megkérdőjelezhető. Ráadásul a titkokra előbb-utóbb úgyis fény derül.
Az USA a világ egyetlen olyan országa, amely jogilag is megpróbálja magyarázni a kínvallatást. A kínzás máshol is előfordul, de jogi érveket csak a Fehér Ház próbál gyártani hozzá. Newell Bierman nem tartja meggyőzőnek Bush elnök kijelentését, miszerint Amerika betartja a törvényeket, és nem kínozza a foglyokat. A hivatalos definíció ugyanis nem terjed ki egy sor lelki és fizikai gyötrelmet okozó módszerre.
