A megújuló forrásnak köszönhetően évente harminc tonna szén-dioxiddal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a levegőbe - tájékoztatta lapunkat Farkas István, a Szent István Egyetem fizika és folyamatirányítási tanszékének egyetemi tanára.

A rendszerrel tíz kilowatt teljesítmény érhető el, a villamos energiát a hagyományos villamosenergia-hálózatba vezetik. A napelemekkel a kollégium energiaszükségletének néhány százalékát fedezik, de elsősorban nem az arányok a fontosak, hanem a lehetőség minél szélesebb körben való ismertetése. Az új technológiák bemutatása szemléletváltást is hozhat. Emiatt különösen fontos, hogy az erőmű üzembe helyezése az egyetemi oktatásban is lehetővé teszi a leendő mérnökök közvetlen találkozását egy ilyen rendszer üzemeltetési problémáival. Emellett az erőmű az érdeklődőknek is lehetőséget nyújt az ismeretszerzésre - a berendezés előzetes egyeztetés alapján látogatható lesz.

Egy ilyen berendezés a helyi adottságoktól függően 10-15 millió forintos beruházásból valósulhat meg, a gödöllőihez a pénz nagyobb részét az egyetem EU-s pályázaton nyerte el. Farkas professzor szerint nagy dolog ez a fejlesztés, de sokkal jobban örülne, ha nem tíz, hanem száz kW-os rendszert helyezhetett volna üzembe. Becslése szerint hazánkban eddig összesen 80-100 kW-nyi elektromos energiát állítottak elő napenergiából, a gödöllői fejlesztés tehát tízszázalékos növekedést jelent.

Az uniós célkitűzés szerint 2010-ig a villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások részarányát növelni kell, Magyarország a 3,6 százalék elérését tűzte ki. Az erőmű hozzávetőleg 25 évig működhet, a beruházás 15 év alatt térülhet meg.

Az új technológiák bemutatása szemléletváltást is hozhat