A bolygó neve: Rátai

A mindössze húszesztendős Rátai Dániel "felszállt a fejünk fölé": egy 3-6 kilométer átmérőjű, 5,7 dőlésszögű, 0,126 excentricitással rendelkező bolygónak lett a keresztapja. A Rátai 21724 néven futó égitest ugyan nem tartozik a legfürgébbek közé, hiszen mindössze három és fél év alatt kerüli meg a Napot, ám ez nem aggasztja különösebben a fiatal feltalálót.

Rátai Dániel egyik gyermekkori álmának köszönheti az égi és földi elismerést. Óvodás korában ugyanis olyan varázsceruzáról álmodott, amivel a levegőbe is lehet rajzolni. Más talán könyvet írt volna ebből, a felcseperedő Dánielt azonban más fából faragták. Olyan rendszert dolgozott ki, amely olcsó hozzávalókból háromdimenziós megjelenítésre teszi alkalmassá a közönséges számítógép képernyőjét. Erre talán még a roxforti varázslóképző szakiskola diákjai is megnyalnák mind a tíz ujjukat. A találmány, amely sokatmondóan a Leonardo nevet viseli, a számítógépes játékok új generációját indíthatja el, de forradalmasíthatja a formatervezést, a modellezést, és némileg paradox módon a plasztikai sebészetben is maradandó nyomokat hagyhat.

Az újítás idén májusban az egyesült államokbeli Phoenixben rendezett Intel ISEF 2005 nemzetközi tudományos és innovációs olimpián hat darab első díjat hozott el a negyvenöt országból érkezett ezernégyszáz diák mezőnyében. A példa nélkül álló elismerést tetézte, hogy az Intel ISEF verseny egyik támogatója, a Massachusettsi Műszaki Egyetem Lincoln Laboratóriuma a napokban levélben értesítette: bolygót neveznek el róla. A fiatal kutató így olyan híres emberek társaságába keveredett, amelynek csak maroknyi magyar tagja van: Petőfi Sándor, Bolyai János vagy Konkoly-Thege Miklós.

S bár van, akit némiképp nyomasztana az efféle összehasonlítás, Rátai Dániel e tekintetben inkább a földön jár. Céget alapított, s fejben már összeállt az a gázáramlást szimuláló program is, amely a korábbi szoftverekkel ellentétben mozgó tárgyak esetén is bevethető lenne. Egy ilyen program segítségével könnyebben lehetne tervezni, például egy forgószéltől állandóan fenyegetett várost, s talán a NASA szakemberei is nagy haszonnal forgatnák, ha az űrsiklókról a továbbiakban is leválna egy-két "önfejű" alkatrész. Ám azt is tervezi, hogy amikor ideje engedi, elsétál a Planetáriumba, s megkeresi azt az emberi szemnek láthatatlan kis pöttyöt, amelyről azért jó tudni, hogy mégis ott van valahol a Mars és a Jupiter között: egy kis darab az életéből.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.