Noha elnöksége idején elkövetett korrupciós bűntényekkel és a szélsőséges maoista gerillaszervezet elleni akciók során 25 személy megölésében való felelősséggel is vádolják Limában, most - kijelentése szerint - azért utazott Japánból Chilébe, hogy közel lehessen Peruhoz, ahol indulni kíván a jövő évi választásokon. A hírre azonnal Santiagóba repült a perui belügyminiszter, és kérelmezte Fujimori kiadatását.

Mint a chilei fővárosban hivatalosan közölték, a legfelsőbb bíróság által kijelölt bíró feladata lesz Fujimori sorsáról dönteni. Mind a chilei, mind a perui sajtó feltette a kérdést: milyen megfontolás vezethette Fujimorit, hogy "belefusson" a letartóztatásába. A kézenfekvő válasz: híveit akarja mozgósítani, hogy kierőszakolják indulási lehetőségét az elnökválasztáson. Elméletben bízhat abban, hogy a latin-amerikai gyakorlatnak megfelelően Chile nem adja ki, legfeljebb kiutasítja, s akkor még mindig mehet vissza Japánba.

Ugyancsak a spekulációk között említhető, hogy Fujimori tudatosan időzítette volna mostani utazását. Chile és Peru között ugyanis diplomáciai feszültség robbant ki: a perui törvényhozás két hete rögzítette igényét tengerparti határának módosítására. (Peru még a csendes-óceáni háborúban, a XIX. század végén volt kénytelen területet átadni Chilének. Bolívia ugyanakkor veszítette el tengerpartját.) A limai bejelentés zavart okozott Bolíviában is, ugyanis egy ideje tárgyalásokat folytat Chilével arról, hogy a Csendes-óceánhoz korridort, kijáratot kapjon Aricától északra (pont azon a részen, amelyre Peru bejelentette igényét). Állítólag Chile hajlana a bolíviai kérés teljesítésére, mert vásárlóként érdekelt szomszédja gazdag gázkincsében.