Az amerikaiak láthatóan mindmáig nem emésztették meg, hogy egy nappal a végzetes 2001. szeptember 11-e előtt Budapesten a nemzetbiztonsági kabinet nem az amerikai F-16-os (Fighting Falcon - a Sólyom) gépet, hanem meglepetésre a svéd Gripent választotta, és erről ráadásul a lapokból értesültek. A budapesti döntés (amelyet több forrásunk Orbán Viktor akkori miniszterelnök személyéhez kötött) komoly amerikai érdekeket sértett. Magyarország megvásárolta a műszaki paraméterek szerint kiváló, ám gyakorlatban, "éles helyzetben" nem vizsgázott Gripent (amelylyel korábban a svédek sok évig házaltak a világpiacon - eredménytelenül).

Ezzel átbillentette a mérleg nyelvét, mondják, az addig favorizált és logikusnak tekintett, gyakorlatilag NATO-vadászgép-alaptípustól, az F-16-ostól a semleges Svédország Gripenje felé. Mégpedig egy olyan helyzetben, amikor az újdonsült kelet-közép-európai NATO-szövetségesek fegyverbeszerzéseiért, piacaiért késhegyre menő harc dúlt az amerikai, nyugat-európai hadiipari nagyvállalatok (továbbá Oroszország) között.

Mi történt, ami villámcsapásszerű hirtelenséggel így megfordította a budapesti kormány véleményét, s a korábban favorizált F-16-os helyett a svéd gépet választották? Miért álltak mégis a Gripen mellé, elvetve a gyakorlatilag biztos befutónak tekintett F-16-ost?

Máig nem tudjuk, a kép, a magyarázatok nem állnak össze logikus egésszé. Simicskó István, akkor a nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkár részt vett a nemzetbiztonsági kabinet szeptember 10-i döntéshozó ülésén. Lapunknak kifejtette, a svéd ellentételezés-ajánlat döntötte el a kérdést, azaz elsődlegesen gazdasági megfontolások miatt álltak a Gripen oldalára. A kabinetülés kezdetén mind a Külügyminisztérium, mind a Honvédelmi Minisztérium inkább az amerikai gépek mellett érvelt - tette hozzá. (Más források szerint 2001. szeptember 10-én reggel még maga a Miniszterelnöki Hivatal is F-16-osokban gondolkodott.) Egyedül a Matolcsy György vezette gazdasági tárca érvelt a svéd Gripen mellett - hiszen 110 százalékos gazdasági ellentételezést senki más nem ajánlott. (Paradox helyzet: az ellentételezés-ügylet előfutárának mindkét fél, a svédek és a magyarok egy 1995-re, tehát még a Horn-kormány idejére datált megegyezést tartanak azóta is.) Pintér Sándor belügyminiszter vezette a szeptember 10-i nemzetbiztonsági kabinetülést, amelyen részt vett Orbán Viktor kormányfő is. Simicskó emlékezete szerint ezen a kabinetülésen a Gripen mellett értékelték az amerikai, belga, török F-16-os ajánlatokat is.

- A gazdasági ellentételezés mellett további fontos tényező volt, hogy az előttünk álló EU-csatlakozás kapcsán "európai" gépet vegyünk, illetve béreljünk - idézi fel az ominózus kabinetülést Simicskó István. - Tudtuk, hogy a NATO-ban nincs hiány vadászgépekben, ezért nem ilyen természetű felajánlásokkal erősítheti Magyarország a szövetséget.

Emellett vélhetőleg kísértett a "szenátorok levele", az ettől való elhatárolódás, a Lockheed-ügygyel összekapcsolt korrupcióvádak alóli szabadulás. (Mikszáthi anekdotába illő provincializmus: harminc magyar honatya 1999-ben közös levélben akart nyomást gyakorolni befolyásos amerikai politikusokra, hogy az F-16-ost gyártó Lockheed-Martin egyik emberét nevezzék ki új budapesti nagykövetnek...)

A kormányzat, amely azelőtt évekig tétovázott, egyszerre hallatlanul felgyorsította a gépbeszerzési tempót. Olyannyira, hogy a bő egy hónappal később jelentkező amerikaiakat - akik lényegesen kedvezőbb, a svéd árnál csaknem 50 százalékkal alacsonyabb ajánlattal jöttek - már elutasították, noha sem szerződés, de még a parlamenti szavazás sem volt meg a Gripen-ügyben.

Az ellenzéki MSZP - amely a kérdésben maga is megosztott volt - megpróbálta a parlament befolyását növelni az ügyletre, sikertelenül. Kovács László akkori pártelnök, mint lapunknak elmondta, 2001 őszén felrótta a kormánynak, hogy többfajta gépbeszerzési elképzelés látott napvilágot az elmúlt években, ami szerinte arról tanúskodik, hogy a katonai-politikai vezetésnek nincs átfogó, világos elképzelése, nincs nemzetbiztonsági, illetőleg katonai stratégiája sem. Süket fülekre talált az a javaslata, hogy a gépvásárlási döntés előtt mérlegeljék az ország érdekeit, a nemzetközi gyakorlatot. A vezetés mindenekelőtt konzultáljon a NATO-val, a szövetség mit vár el a magyar légierőtől, majd csak ezután írjon ki nemzetközi tendert, s minderről folyamatosan tájékoztassa a parlamentet.

A 2002-es kormányváltást követően a szocialisták is "elfeledkeztek" arról, amit 2001 őszén szorgalmaztak, az alapos NATO-konzultációról. Ők sem vetették fel a fontos kérdést (amire NATO-szövetségeseink egyre gyakrabban figyelmeztettek): szükség van-e egyáltalán vadászgépekre? Értelmes dolog-e, a NATO-átalakítással kvadrál-e néhány hadra fogható gépért méregdrágán kiépíteni-fenntartani egy teljes földi kiszolgáló infrastruktúrát? Parlamenti vitákkal, érvek-ellenérvek ütköztetésével kellett volna dönteni - 2001-ben éppúgy, mint 2003-ban. A Gripen-ügy vélhetően napirenden marad, már csak az aggasztóan növekvő 2005-ös költségvetési hiány kapcsán is. Ugyanis az átütemezett részletfizetésekkel megnő a törlesztendő éves összeg.

Amúgy is nagy bevásárlások előtt állunk, fel kell szerelni a Griffeket. Svéd források szerint Magyarország 40 darab AIM-120 típusú levegő-levegő rakétát vesz (darabja 80 millió forint). Többtucatnyi levegő-föld rakéta szállítására (a Raytheon AGM-65-öse lehet a befutó, a legolcsóbb változat darabja körülbelül hétmillió forint) már le is zárult a tender.

Hogyan tovább? Magyarországnak mindmáig nincs a pártokkal egyeztetett katonai stratégiája, rója fel Simicskó. - Párbeszéd helyett sajnos folyamatosan ellenségeskedünk.

A magyarokkal szemben felhozott NATO-kritikák három eleme: 1. keveset fordítunk a védelemre (az idén a GDP 1,27 százalékát, jövőre ennél is kevesebbet); 2. késlekedünk a haderőreformmal; 3. nem megfelelően teljesítjük NATO-vállalásainkat (ha azok egyáltalán vannak).

Románia Izraeltől vásárol F-16-osokat

Washingtonban jóváhagyták, hogy Bukarest Izraeltől vásároljon többtucatnyi F-16-os vadászgépet, összesen 150 millió dollár értékben. Az izraeli Yediot Aharonot című napilap elektronikus kiadása, az ynetnews.com szerint az új F-16-osok magas ára miatt Románia úgy döntött, hogy a típus régebbi modelljeit vásárolja meg az izraeli honvédelmi minisztériumtól, amely az F-16A és F-16B modelleket újabb, F-16I modellekkel cseréli fel. Az eladásra szánt gépek a román légierő MiG-21-es repülőgépeit váltják majd le. A bukaresti honvédelmi minisztérium mindenesetre arról tájékoztatta a sajtót, hogy vadászrepülőgépek vásárlásáról nincs aláírt szerződés sem izraeli, sem más céggel. (Munkatársunktól)