A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a klímaváltozásról tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján azt mondta: 2020-ra a kiotói alapszinthez képest átlagosan 15 százalékos, 2050-re 50-60 százalékos  szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének elérése a cél annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése, az ipari forradalom idejéhez mérten, ne érje el a kritikus 2 Celsius-fokot.

Utalt rá, hogy a kiotói egyezmény aláírói 2012-ig átlagosan 5,2 százalékot vállaltak, a következő időszakra vonatkozó elképzelések szerint az Európai Unió 20 százalékos, egyes országok pedig még ennél is több, 30 százalékos mérséklést érnének el.

Persányi Miklós fontosnak nevezte a kiotói egyezmény aláírói körének bővítését, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal és több fejlődő országgal. Erre azonban az USA esetén - az ország vezetőinek eddigi nyilatkozataiból kiindulva - kevés esélyt lát.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország teljesíteni fogja korábbi vállalásait, amely 2012-ig a szén-dioxid-kibocsátás 6 százalékos csökkentésére vonatkozik, az 1980-as évek közepének adataihoz képest.

Most jelentősen a határérték alatt vagyunk, 25 százalékkal jobban állunk, mint ami a valós igény velünk szemben. De, hogy később se legyenek nehézségeink, a gazdaságot energiahatékony fejlődési pályára szükséges állítanunk - mondta Persányi Miklós.

Véleménye szerint ennek érdekében a jövőben nagyobb súlyt kell kapniuk a megújuló energiaforrásoknak, azon belül is a biomasszának, a geotermikus és a napenergiának.

Persányi Miklós újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország kiotói egyezményben tett vállalásaiba nem fér bele a Paksi Atomerőmű bezárása, az ország villamosenergia-termelésének 40 százalékát biztosító erőműnek jelenleg ugyanis nincs reális alternatívája a magyar energiastruktúrában.
(MTI)