Nemzetiség legyen-e a zsidóság?

kisebbségek

Fenntartásai vannak, de elvileg nem ellenzi a zsidóság nemzeti kisebbségként történő bejegyzését a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa. A napokban alakult szervezet állásfoglalása szerint minden olyan kezdeményezés támogatni való, amely erősíti a zsidó identitást.

Elsősorban ortodox rabbik és ortodox hitközségi vezetők vettek részt az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) tegnap befejeződött nemzetközi tanácskozásán. A rendezvényen megalakult a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa, amelynek elnökévé Oberlander Báruch budapesti rabbit választották.

A konferencia zárónapján Olti Ferenc bankár a mindenkori állam és a hazai zsidó közösség kapcsolatáról tartott előadást. (Olti Ferenc korábban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egyik elöljárója volt, de ma már nem visel tisztséget a Mazsihiszben. Közölte: nyolc évébe telt, amíg arra a felismerésre jutott, hogy a Mazsihiszt "belülről nem lehet megváltoztatni".) Az előadó úgy vélte, hogy a zsidóság képviseletének ellátásában egy szervezet - értsd: a Mazsihisz - élvez monopóliumot, és a zsidóság egészét megillető állami támogatást is ez a szervezet kapja.

Olti Ferenc utalt arra, hogy annak idején Adolf Eichmann és Rákosi Mátyás is egyetlen szervezetbe igyekezett tömöríteni a többféle irányzathoz tartozó zsidóságot. Szerinte az államnak - ahogyan a rendszerváltás után a gazdasági életben tette - ebben az esetben is meg kell szüntetnie a monopolhelyzetet, máskülönben a mindenkori kormány akaratlanul, szándékától függetlenül is Eichmann és Rákosi utódjává válik. Ezt hallva azonnal szót kért Gergely István, az EMIH vezetőségi tagja, és erősen túlzónak, igaztalannak minősítette a megállapítást.

Ismeretes, hogy a közelmúltban magánszemélyek a zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását kezdeményezték. A Mazsihisz határozottan ellenzi a tervet, a Közép-kelet-európai Rabbik Tanácsa viszont sokkal inkább megengedő az ügyben. A tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalás - amelyet Oberlander Báruch, valamint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija írt alá - kinyilvánítja: a zsidóság tartósan nem létezhet a "vallás megtartó törzse nélkül. Ezzel együtt természetesen támogatni való minden olyan kezdeményezés, amely az asszimilálódott magyar zsidóságot valamilyen szinten visszavezeti gyökereihez, legyen az akár nem feltétlenül vallási, hanem kulturális szerveződés." Az állásfoglalás készítői ugyanakkor fenntartásaiknak is hangot adnak, hiszen a kisebbségi bejegyzés kezdeményezői a "nem vallásosságban" határozzák meg identitásukat.

Kinek ez, kinek az

Régóta folyik a vita arról, hogy mit jelent zsidónak lenni. Egyszerűbben: mi a zsidóság? Vallás? Származás? Kultúra és hagyomány? Kutatásaira hivatkozva Kovács András szociológus azt nyilatkozta, hogy a zsidó identitás meghatározó eleme nem a vallás és nem a kulturális kötődés, hanem az üldöztetés, a holokauszt emléke. Szerinte ez a legerősebb kötelék.

A vita tehát mindmáig eldöntetlen, és gyaníthatóan az is marad. Senki jogát nem lehet elvitatni ahhoz, hogy valamelyik zsidó vallási közösséghez csatlakozzon, és ugyanígy tiszteletben kell tartani azok véleményét is, akik nemzetiségként kívánják bejegyeztetni a zsidóságot. Vagy azokét, akik a vallást éppen úgy elutasítják, mint a kisebbséggé nyilvánítást. Kinek ez, kinek az. Ahogyan egy demokráciában szokás. Csak arra kell vigyázni, hogy a zsidó lét megélésének egyik formája se váljon kizárólagossá a másik rovására. Szerintem mindnyájan így járunk a legjobban, mi, magyarok.

Legyen-e nemzeti kisebbség a zsidóság? A Szombat szerkesztősége online fórumot rendez a kérdésről. November 11-én, péntek délelőtt 11 órakor Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, 12 órakor Deák Gábor, az egyik kezdeményező válaszol. Kérdéseiket az érdeklődők már korábban is feltehetik a www.szombat.com honlapon.

Lauder Javne zsidó iskola Budapesten - õk vállalják

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.