Noha Magyarország gyermek-egészségügyi hálózata jól szervezett, az európai átlagnál kétszer több nálunk a koraszülés és az ötéves kor előtti halálozás. Ez az ok, ami miatt a kormányzat gyökeresen átalakítaná a gyermekellátó helyek struktúráját, bővítené a csecsemőkori szűrések számát, hatékonyabbá tenné a védőoltási rendszert. (A terv szerint jóval kevesebbszer és mégis a mai védettségi szinten biztosítva kellene oltani a kicsiket, ezzel csökkenne például a szövődmények veszélye.)

A lapunk birtokába került dokumentum a betegségek megelőzését, a gyerekek családközeli ellátását szorgalmazza. A kihasználatlan gyermekkórházakat nappali ellátóhelyekké, valamint sürgősségi ügyeleti központokká alakítanák át. Változtatnának azon a helyzeten is, hogy a gyermekek kórházi ellátása egyenetlen: a fővárosban tízezer lakosra 9,2 gyermekgyógyászati ágy jut, Győr-Sopron megyében csak kettő. Ugyanakkor Heves megyében a gyermekkórházi helyek több mint fele kihasználatlan. Számos helyen viszont felnőttosztályokon látnak el gyerekeket.

Az ellátórendszer átalakítása mellett szól az is, hogy egy sor korábbi súlyos betegség szinte eltűnt, így kórházi ápolásra többnyire rövidebb ideig és egyre ritkábban kerül sor. Leggyakrabban sürgőségi ellátásra van szükségük a gyerekeknek. (Az egy és négy év közöttiek haláloki listáját a bántalmazások és a balesetek vezetik, a második helyen a veleszületett betegségek állnak, s ezt követik a rosszindulatú daganatok. Ez utóbbi betegségek kezelésére viszont magas színvonalú gyermekonkológiai hálózat működik.)

A struktúra átalakításán túl a kormányzat nagyobb figyelmet szán az egészséges életkezdetre, a koraszülések megelőzésére. E programpont keretében a családsegítőkre hárulna nagyobb feladat abban, hogy a fiatalok az abortusz helyett korszerű fogamzásgátlási módszereket alkalmazzanak. A tanácsadók munkatársai és a védőnők segítségével el akarják érni, hogy a fiatalok megtudják, milyen következményekkel járhat születendő gyermekükre, ha dohányoznak, drogoznak, egészségkárosító szerekkel élnek.

Az elmúlt tíz évben megszületett csecsemők 8-9 százaléka volt koraszülött, kétszer annyi, mint más európai országok átlagában. Az idő előtt, alacsony súllyal született csecsemők lassabban fejlődnek, közülük kerül ki sok szellemi és mozgásszervi fogyatékos, illetve a halmozottan károsodottak hajlamosabbak a keringési és egyéb hosszan tartó betegségekre. A csecsemő halottak kétharmada is koraszülött volt. Ezért tartja a program kulcsfontosságúnak a koraszülések számának visszaszorítását.