A közös képviselőé lett a lakás, költözzön ki!
A történet a kilencvenes évek közepén kezdődött. A házaspár akkoriban vált el, a feleség a fővárosba költözött a lányukkal, a férj Egerben maradt. A tinédzserkorú gyerek a két város között ingázott, hol apjánál, hol anyjánál élt. Egyik alkalommal, amikor éppen édesapjához készült, elütötte egy autó - huszonhárom helyen tört be a koponyája. A baleset az apa életét is "kettétörte": ettől kezdve csak gyermekével törődött, egyéb teendőit hanyagolta. Éveken át rohangált egyik kórházból a másikba, és lánya életének megmentéséért könyörgött az orvosoknak, ápolóknak. A szakemberek azonban nem ígértek biztosat.
- Volt férjemet egy idő után felőrölte lányunk állapota, egyre nehezebben viselte a helyzetet - meséli a hölgy. - Bánatában inni kezdett. Fokozatosan elhagyta magát, nem járt be rendszeresen dolgozni sem. Annyira nem figyelt a dolgaira, hogy a lakásának a közös költségét is elmulasztotta fizetni. Nem menekült a kötelezettségei elől, egyszerűen elfeledkezett róluk.
A férfi kilenc évvel ezelőtt kapott egy fizetési felszólítást, amelyben az állt: mihamarabb rendezze 48 ezer forintos tartozását - amely a be nem fizetett közös költségekből halmozódott fel -, ellenkező esetben végrehajtást kérnek ellene. Volt felesége feltételezése szerint rossz lelki- és egészségi állapota miatt fel sem fogta a helyzet komolyságát. Egy évvel később végrehajtási lapot küldött a társasházban lakó férfi közös képviselője, amelyben felszólította: ha nem törleszti az időközben duplájára nőtt tartozását, "letiltással, illetve bírósági végrehajtással fogunk élni".
- Biztos vagyok benne, hogy még ekkor sem vette komolyan a helyzetet - állítja a volt feleség. - Azonnal fizetett volna, ha eljut a tudatáig, bajba kerülhet a tartozása miatt. A férjem jó nevű művész volt, tisztes keresettel. Sajnos abban az időszakban már súlyos depresszióban szenvedett. A történet elképesztő fordulatot vett.
A hölgy elmondása szerint hat évvel ezelőtt az egri ház közös képviselője egyszer csak becsengetett a volt férjéhez, és közölte vele, hogy néhány nappal korábban elárverezték a lakását, legyen szíves a megadott határidőre kiköltözni. A férfi csak nézett, nem értette az egészet, hiszen őt semmiről nem értesítették. Ráadásul, mint később kiderült, az értékbecslő a lakás megtekintése nélkül, feltételezhetően a közös képviselő "közreműködésével" állapította meg, hogy az 55 négyzetméteres ingatlan alig kétmillió forintot ér.
A volt férj ekkor már hiába próbálta rendezni az ügyet, hiába fellebbezett a végrehajtás és árverés ellen a bíróságon, keresetét minden fórumon azzal utasították el, hogy lekéste a fellebbezési határidőt.
- A közös képviselő eközben lakáskiürítési pert indított az ex-férjem ellen - meséli az aszszony. - Az eljáró hatóságok figyelmen kívül hagyták a férjem súlyos állapotát, egyáltalán nem érdekelte őket, hogy a tudta nélkül, a feje fölül árverezték el lakását. A kilakoltatási perrel járó hercehurca közepette a volt férjem meghalt.
A nő az örökösödési eljárás kapcsán értesült arról, hogy mi történt. Azonnal Egerbe utazott, de már új lakót talált a lakásban. Ő mondta el, hogy a ház közös képviselőjétől vásárolta meg az ingatlant, több mint ötmillió forintért. A később sokat vitatott árverésen ugyanis a közös képviselő vette meg kétmillióért a lakást. A hölgy nyomban felkereste a képviselőt, aki három jegyzőkönyvet is felmutatott az árverésről, bizonyítván: jogszerűen járt el. Az iratokat aztán három igazságügyi írásszakértő vizsgálta meg, ebből csak egyikük - őt a hatóság kérte fel - jutott arra a következtetésre, hogy a dokumentumok megfelelnek a valóságnak. A másik kettő úgy foglalt állást, nem kizárt, hogy hamisítványok.
- Pert indítottunk a lányommal, hiszen a lakás őt illette volna meg, és feljelentést tettünk az ügyészségen is. Hosszú procedúrák után végül minden pert elveszítettünk, a nyomozást is lezárták, méghozzá bűncselekmény hiányában. Hiába lobogtattam a feltételezhetően hamis iratokat a bíróságokon, hiába érveltem, hogy az árverés valószínűleg csak papíron zajlott le, mindez senkit nem érdekelt. A Legfelsőbb Bíróságig mentünk el az üggyel, de ott is elutasítottak minket.
Az ítélet szerint "az adós a végrehajtás során a rendelkezésre álló rendes jogorvoslati lehetőséget nem merítette ki". Vagyis: a férfi csak azért veszítette el lakását, mert a fellebbezési idő lejárta után kért segítséget és jogorvoslatot.
- Nem értem, miért nem jártak el következetesen az igazságszolgáltatók - panaszolja az aszszony. - Néhai férjem nem tartotta be a jogszabályokat, de a közös képviselő sem.
A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségénél úgy nyilatkoztak az esetről lapunknak, hogy az utóbbi időben érzékelhetően megnőtt az elmaradt befizetések miatti árverések és kilakoltatások száma.
- Már tízezer forint hátralékért kérhetik a végrehajtást a közös képviselők - mondta egy szakember. - A társasházak kénytelenek szigorúan fellépni, mert kevés pénzből gazdálkodnak. A bíróságok figyelembe veszik a tartozás összegét, és általában csak akkor rendelik el az árverést, ha az adós többszöri felszólításra sem törlesztett.
Arra a kérdésünkre, hogyan lehet egy ingatlantulajdonos lakását a tudta nélkül elárverezni, azt a rövid válasz kaptuk: csalás nélkül, törvényesen elvileg lehetetlen.
Török Szabó Erzsébet, a lakásmaffiák áldozatait tömörítő Sors-Társak Egyesületének elnöke szerint, aki hanyagságból nem fizeti a közös költséget, annak valóban az utcán a helye.
- Szervezetünk nem támogatja azokat az embereket, akik saját felelőtlenségük miatt veszítették el az otthonukat - mondja az elnök. - Tagjaink ártatlan emberek, akik a szervezett bűnözés áldozatai. Ha valaki azért veszíti el ingatlanját, mert nem hajlandó maga után fizetni, az megérdemli a sorsát.
Szerettük volna megszólaltatni az egri történetben szereplő közös képviselőt is, akit lapzártánkig nem tudtunk elérni. Egyebek mellett arról is kérdeztük volna: igaz-e, hogy több ingatlant vásárolt hasonló körülmények között.
