A jó munkahelyhez csak beugró a diploma
A diploma egyre inkább csak belépő a munkaerőpiacra - ahhoz, hogy valaki tényleg jó álláshoz jusson, s elképzelései szerint kezdhesse dolgos éveit, már az egyetem vagy főiskola alatt sem lehet tétlenkedni. Jóval több lehetőség kínálkozik azoknak a végzősöknek, akik a tanulmányi évek alatt szert tettek valamilyen szakmai tapasztalatra, tudatosan építik kapcsolataikat. - Sok diák panaszkodik az olyan - és egyre gyakoribb - hirdetések miatt, amelyekben tapasztalattal rendelkező frissdiplomást keresnek - mondja Csaposs Noémi, a Trenkwalder Multiman Személyzeti Szolgáltató ügyvezető helyettese. Pedig ez nem ördögi kör, a tanulással párhuzamosan lehetséges gyakorlatot is szerezni. Ezt egyre többen teszik, s a munkáltatók előnyben részesítik azokat a pályakezdőket, akik már szereztek némi tapasztalatot. A végzettséget igazoló oklevél ma már inkább csak kötelező minimum a diplomás állások betöltéséhez.
A nyelvtudás továbbra is szűk keresztmetszet a pályakezdőknél, annak ellenére, hogy a diplomához előírás a nyelvvizsga. Vannak, akik még a középiskolai tanulmányok során szerzik meg a nyelvvizsgát, és az egyetemi évek alatt szép lassan, de biztosan elfelejtik a nyelvet. Ugyanakkor a nyelvvizsga még korántsem jelent folyékony nyelvtudást, amit a vállalatok sok esetben minimális elvárásnak tekintenek. Csaposs Noémi szerint egyre többen eszperantó vagy lovári nyelvekből tudják le a kötelező vizsgát, amelyek a multinacionális cégeknél nem igazán jelentenek előnyt.
A végzettek többségének nincs határozott elképzelése arról, mivel is akar foglalkozni, nincs rálátása, miként működik az adott piac, ahova csatlakozni akar. A karriert véletlenszerűen építik, nem tudják, hogy mi vár rájuk a nagybetűs életben - véli Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. Az iskolák túlértékelik diákjaikat, azt hiszik, hogy a nehéz tanulóévek után könnyen boldogulnak. Az él bennük: ha jól tanulok, nem lesznek problémáim, de nem tudják, valójában mire alkalmasak - mondja Csaposs Noémi.
A gyakornoki munka, a szakdolgozat elkészítésekor szerzett tapasztalat nem csak a későbbi elhelyezkedést, de az útkeresést is segíti. Gerlei Béla szerint az álláskeresést úgy kell felfogni, mint a termékértékesítést. Első lépésként a terméket kell megismerni, azaz magunkat, hiszen "attól, hogy tudok énekelni, még nem biztos, hogy operaénekes szeretnék lenni". Ha a pályázó tudja, mit akar, megvan a cél is, és ez nagyban előrelendíti az álláskeresést. Utána meg kell ismerni a piacot, a lehetőségeket. Sokat segíthet egy ismerős, aki tapasztalatai alapján tudja elmondani, ténylegesen mit is kell végezni a kiszemelt terülten, mert lehet, hogy így már kevésbé vonzó lehetőség, vagy ellenkezőleg, még szimpatikusabbá válik.
Célterületet, munkakört érdemes kijelölni, de Dugmanits Csaba, a Hill International vezető tanácsadó-partnere szerint, nem jelent a későbbiekben hátrányt, ha az első-második munkahely rossz választásnak bizonyul. Az első 2-3 év helykeresésnek tekinthető, nem gond, ha akár évente állást vált az illető, utána viszont már kifejezetten negatív képet fest a gyakori csere.
Gerlei Béla szerint már az első munkahely megszerzésénél is felértékelődnek a kapcsolatok, hiszen az állások 80 százaléka rejtett marad, azaz nem hirdetés útján töltik be. Szerinte ismerősök révén jóval nagyobb eséllyel lehet munkát találni, mint esetleg egy hirdetés esetében akár több száz pályázóval versengeni egyetlen pozícióért.
Csaposs Noémi szerint a frissdiplomások egy része éppen azért talál nehezen állást, mert nagyon konkrét elképzelései vannak. A hónapokig tartó keresés után módosítani kell az elképzelést, hiszen munka nélkül tapasztalat sincs. Ha a pályázó talpraesett, egy nem kifejezetten diplomás állásból is gyorsan feljebb lehet kerülni. Sokan esnek abba a hibába, hogy folyamatosan jobb lehetőségre várnak, de ezzel akár hónapokig tartó keresőpozícióba is kerülhetnek. Nem elég rugalmasak a pályakezdők, nehezen vehetők rá a költözésre, pedig sok vidékre települt cég küzd munkaerőhiánnyal, annak ellenére, hogy versenyképes fizetést kínálnak.
Dobák András, a Tesco Globál Rt. humán erőforrás-vezetője úgy látja, hogy a hozzájuk érkező frissdiplomások tudatosan választanak. A meghirdetett állásra jelentkezők tisztában vannak azzal, mivel szeretnének foglalkozni. A gyakornoki program során, amely egy-másfél évig tart a cégnél, a kezdetben bizonytalanok is ki tudják választani, melyik területen szeretnének maradni. Dobák András szerint a pályázók egyre nagyobb százaléka látja reálisan a helyzetét, mind a bérigény tekintetében, mind az előrejutási lehetőségeket illetően, s csak kevesen érkeznek olyan világmegváltó tervekkel, amelyekhez gyors karriert és csillagászati fizetést gondolnak. A Tesco egyébként átlagosan bruttó 200 ezer forintot kínál a diplomás pályakezdőknek.
Az Audi Hungaria Motor Kft. kommunikációs munkatársa, Czechmeister Mónika tapasztalatai is azt mutatják, hogy a céghez érkező pályakezdők tudatosan jelentkeznek. Pontosan tudják, melyik cégnél, melyik területen, milyen pozícióban szeretnének dolgozni. A társaság négy lezárt szemeszter után fogad gyakornokokat, illetve szakdolgozat-írókat, s aki beválik, annak a diploma után munkát ajánlanak. A cég népszerű az álláskeresők körében, így csupán egy-egy területen küzd munkaerőhiánnyal. A társaság alapítása után főleg Győrből és környékéről kerültek ki a dolgozók, mára azonban az ország egész területéről érkeznek.
A megkérdezett szakemberek mindegyike úgy vélekedett, hogy a hazai felsőoktatás meglehetősen elméleti, az egyetemről, főiskoláról kikerülők sok esetben az első munkahelyen szembesülnek azzal, hogy amit tanultak, az hogyan is működik a való világban. Túlképzés folyik a felsőoktatási intézményekben, miközben technikusból, szakmunkásból egyre nagyobb a hiány. A kiválasztást a legtöbb cégnél befolyásolja, hogy melyik intézményben szerezte a diplomát a pályázó. A preferenciasorrend elején hagyományosan a nagy múltú egyetemek találhatók (elsősorban a budapestiek), az újonnan alakult karok, valamint a fizetős iskolák presztízse sokkal alacsonyabb. Több álláshirdetésnél kifejezetten tiltólistára is kerül egy-egy intézmény.
A fejvadászok szerint jelenleg túlképzés van jogászokból és közgazdászokból, viszont hiány van mérnökökből.
A Műszaki Egyetem közelmúltban megrendezett állásbörzéjén a cégek bruttó 200-250 ezer forint között kínáltak a pályakezdőknek, a legmagasabb bérre a gépész- és villamosmérnökök számíthatnak. Csaposs Noémi szerint a frissdiplomások Budapesten bruttó 150 ezer forinttal kezdhetnek, vidéken valamivel kevesebbel, nyelvtudással pedig 170-200 ezer forint fizetést kapnak. Létezik 300-350 ezer forintos kezdő fizetés is, de ahhoz speciális tudásról és rátermettségről kell a pályázónak számot adnia.
A Műegyetem őszi állásbörzéjén 95 kiállító cég várta az álláskeresőket, harminc vállalat pedig a börze kiadványában tette közzé ajánlatait. Az idén is több mint hatezren keresték meg a cégeket, illetve vettek részt próbainterjún. A legtöbb állást a villamos- és gépészmérnököknek, valamint az informatikusoknak kínálták. A pályakezdőknek bruttó 200-250 ezer forint kezdő fizetést ajánlanak a cégek. A Műegyetemen tavaly végzettek 14-15 százaléka az állásbörzén találta meg első munkahelyét.
