Az Új Azerbajdzsán Part (YAP) biztos a 125 mandátum kétharmadának megszerzésében, noha az ellenzék szerint a lakosság nagyobb része az Azadlik (Szabadság) Blokkot támogatná - ha valóban demokratikus választásokat tartanának a kaukázusi országban.

- Akinek van lelkiismerete, az nem ismerheti el a választások eredményét - jelentette ki lapunknak még szombaton Sardar Calaloglu. Az Azadlikhoz tartozó Azerbajdzsán Demokratikus Pártjának elnökhelyettese elmondta: az ellenzék nem tarthatott rendezvényeket a központban, a YAP-nál jóval kisebb sajtónyilvánosságot kaptak, és számos aktivistájukat letartóztatták.

Azerbajdzsán földje 600 millió hordó olajat és 62 milliárd köbméter földgázt rejt. A 3 milliárd dolláros export 90, a 2,7 milliárdos költségvetés 85 százaléka az energiahordozókból származik. Sokak szerint épp az olajkitermelés biztosítása érdekében hajlandó a Nyugat szemet hunyni Alijev antidemokratikus rezsimje felett, ha képes a stabilitást biztosítani az Iránnal határos országban.

- Ha a Nyugat nem áll ki az általa képviselt érdekek védelmében, akkor az Alijevvel szemben álló erőket iszlám befolyás alatt álló radikálisok válthatják fel, akik már nem támogatják az euroatlanti integrációt és a liberális piacgazdaságot - jelentette ki Isza Kambar, az Azadlikhoz tartozó Muszavat párt elnöke. Hiányolja a Nyugat támogatását a párt ifjúsági szervezetének elnöke, Mizami Mammadov is. A csoport viszont kapcsolatban állt a narancsos ukrajnai mozgalom tavalyi győzelmében fontos szerepet játszó Porával. (Az ukrán szervezet tagjait azonban szombaton a bakui repülőtérről Kijevbe irányították vissza a hatóságok.)

Az Azadlikhoz tartozó Azerbajdzsáni Népfront elnöke szerint kulcskérdés, hogy a Nyugat hogyan ítéli meg a választásokat. Ali Kerimli elismerte, hogy a kettős szavazás elkerülése érdekében a választók ujjának megjelölése előrelépés. Azonban a választási bizottságokban a YAP számára fenntartott elnöki poszt és a kétharmados többség kétségessé teszi az eredményeket. Kérdéses, hogy az ellenzéket mi köti össze Alijev leváltásának vágyán kívül.

A legnagyobb baja az azeri ellenzéknek az, hogy európai értelemben nem létezik - nyilatkozta lapunknak tegnap Raszim Agajev. A Musztegil Kazet főszerkesztője szerint valójában nehéz megkülönböztetni a vezetést kritizáló Azadlikot a hatalomtól. 1993-ban tulajdonképpen a mostani ellenzék juttatta az elnöki székbe a 2003-ig kormányzó Gejdar Alijevet. Az újságíró szerint a Nyugat valóban nem érdekelt a hatalomváltásban.

Baku, 2005. november

Kenyeret és cirkuszt!