"Egy éven belül biztosítjuk, hogy a daganatos betegeket mindenhol az országban megfelelően minősített, a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő gyógyító intézményekben lássák el" - ez a szándék. A végrehajtás komoly feszültségekkel jár.

A gyógyszerkassza eddig sajátos eljárással igénybe vehető külön keretekben biztosította több onkológiai készítmény finanszírozását, egyedi elbírálással, hosszadalmas ügyintézéssel. Nemegyszer több hónapig húzódó döntések, elutasítások akadályozták a betegek gyógyulását, jutottak többen is későn az amúgy életmentő, sok esetben akár milliós értékű terápiákhoz. Az ügy az ombudsmanig is eljutott, aki alkotmányossági aggályokat állapított meg, s kérte a rendszer felülvizsgálatát. Az Állami Számvevőszék jelentése és az OEP-ben végzett több belső ellenőrzés is bírálta ezt a rendet, s megszüntetését javasolták. Elsősorban azt az igényt fogalmazták meg, hogy a betegek időben jussanak a számukra legmegfelelőbb terápiákhoz, és ne legyenek kitéve hosszú és bonyolult adminisztratív utaknak. Az egészségügyi tárca azt a megoldást választotta, hogy a "külön keretből" finanszírozott onkológiai készítmények költségét a kórházak általános finanszírozásába építi be. Azaz átlagos pontokat számít, amelyek alapján a pár százezres költségeket a több tízmilliósokig átlagolja, s ezt adja az intézményeknek egy-egy beteg ellátása után. A drága, külön keretes gyógyszerek 12 új finanszírozási csoportba kerülnek, amelyek csak a kijelölt onkológiai centrumok használhatnak, azaz a jövőben csak nekik fizeti majd ki a biztosító a kezeléseket. Olvasatuk szerint így a szükségletnek megfelelően, gyorsabban, igazságosabban valósul meg a gyógyítás, és a hosszadalmas és bonyolult külön keretes finanszírozási eljárás megszűnik. A daganatos betegeket pedig nem kezelhetik bármilyen kórházban, csakis ott, ahol ennek a megfelelő szakmai háttere is adott. A most elkészült megoldás azonban a szakma és az intézményvezetők szerint torz és komoly forráskivonásokat ígér. Míg az egészségbiztosító és a tárca is legfeljebb források átcsoportosításáról beszél, egyes kalkulációk szerint nemcsak erről van szó: mintegy ötmilliárd forinttal juthat kevesebb a rákbetegek gyógyítására. A tervezet ugyanis egy-egy betegségcsoportnál átlagokat számít, elsősorban olcsóbb, úgynevezett generikus készítményeket, átlagtestfelületet vesz alapul, s így fizeti egy-egy beteg terápiáját. Arra azonban az onkológusok szerint nem ad választ, hogyan biztosítható majd, hogy az ennél drágább kezelések árához is hozzájusson az intézmény, így arra sem, hogyan hitelezik majd meg a gyógyítás egyik legdrágább területének gyógyszereit hónapokra előre. A kórházvezetők szerint a módosítás hatása a betegeken csattan: a menedzsment ugyanis a teljes kórházért, s minden egyes betegért felel, márpedig, ha valami ráfizetéses, annak más páciens látja kárát. Azaz nyilván nem vállalhatja olyan gyógyszer, terápia költségét, amelyről tudja, hogy annak értékének töredékét kapja viszsza. Ami tény: az onkológiai osztályok a kórházi gyógyszerköltségek jelentős részét teszik ki, az ellátás pedig ma "jól kifizetődik". Többek szerint épp emiatt is vállalták sok helyen úgy a betegkezeléseket, hogy ahhoz még a szakmai feltételek sem voltak adottak, s foltozták ki az itt kapott pénzekből a máshol jelentkező "lyukakat". A módosítás azonban, úgy tűnik, túl jól sikerült: így ugyanis a szakma szerint nem látható, hogyan jutnak majd a betegek a rendkívül drága, új fejlesztésű készítményekhez épp azon a területen, ahol ma a leggyorsabb a fejlődés, s szinte naponta jelennek meg új, igaz, drága gyógyszerek.

Munkatársunk a Nemzetközi Onkológiai Társaság milánói székhelyű Európai Onkológiai Iskola szervezetének pályázatán elnyerte a 2005 legjobb onkológiai újságírója címet és díjat, amelyet november 3-án Párizsban vett át.

Nem látható, hogyan jutnak majd a betegek a rendkívül drága, új fejlesztésû készítményekhez