Mint arról lapunk is többször beszámolt, a német vámhatóságok tavaly, illetve az év elején több razziát hajtottak végre magyarokat foglalkoztató német vállalatok ellen. A munkavállalókat feketemunkával, társadalombiztosítási csalással vádolták, az őket kiküldő magyar vállalatokat pedig munkaközvetítésre szakosodott postafiókcégeknek bélyegezték. Több magyar állampolgár ellen büntetőeljárás indult, és a SoKo Bunda még a hosszú ideje zavartalan magyar-német politikai kapcsolatokra is némi árnyékot vetett.

Gérnyi lapunknak tegnap úgy fogalmazott: először a szakmai vegyesbizottságnak (ez ülésezett tegnap Berlinben) kell megoldást találni a vitatott kérdésekre, csak ezután ül össze ismét a nyáron létrehozott államtitkári szintű kormányközi vegyesbizottság. A szakmai testületben a külügyi, a munkaügyi és a gazdasági tárca, az Európai Ügyek Hivatala valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) képviselteti magát.

A legvitatottabb kérdések az úgynevezett kiküldetési kritériumok és a társadalombiztosítási ügyek. A németek eredetileg ragaszkodtak hozzá, hogy csak olyan cég küldhessen ki németországi megbízásra munkatársakat, amely otthon termeli meg forgalma legalább 25 százalékát. A tárgyalásokon végül sikerült megértetni a németekkel, hogy ez - az amúgy a régi EU-ban valóban érvényes - irányelv a magyar (és egyéb kelet-európai) ár- és bérviszonyokat figyelembe véve teljesíthetetlen. Előfordul, hogy ugyanannak a munkának az ára Németországban 500 ezer euró, otthon viszont csak százezer. - A 25 százalékos forgalmi küszöböt a régi, tizenöt tagú Európai Unióban lehetett érvényesíteni, de az újban nem - hangsúlyozta Gérnyi. Úgy tűnik, a németek elfogadták a magyar érvelést. Emellett a magyar fél igyekszik elérni, hogy a munkavállalók továbbra is az OEP-nek fizethessék a tb-járulékot (és ne a német egészségbiztosítónak), és az erről szóló igazolás (E-111) egy évnél tovább is érvényes legyen.

Bár megállapodásról egyelőre korai lenne beszélni, a főosztályvezető biztatónak tartja, hogy a korábbi konfrontatív stílus helyett a német partnerek ma már nyitottak a párbeszédre és a kompromisszumokra. Részben talán érthető, hogy a különféle tartományi választások előtt igyekeztek demonstrálni, hogy mindent megtesznek a munkaerőpiac védelme érdekében, de ma hajlamosak belátni: a kemény fellépésnek több kára volt, mint haszna.

Kiállítást építenek az egykori NDK parlamentjének épületében. A múlt után megbékültek a közép-európai munkaerõvel is?