Félreértett csirkeszámlálás
Több Balaton-felvidéki olvasónk jelezte, hogy hivatalos személyek házról házra járják a falut, és összeírják a szárnyas jószágokat. Néhányan ezt összefüggésbe hozták a Balatonfüreden meggyűrűzött és Horvátországban madárinfluenza-vírussal fertőzötten megtalált hattyúval. Úgy gondolták: azért írják össze a baromfikat, mert ezzel az állatok kényszervágását készítik elő. Volt, aki azt mondta: az ő állatai egészségesek, és nem is fog pontos adatokat közölni a számlálókkal, nem hagyja valamennyit levágni.
Megkerestünk néhány polgármesteri hivatalt azzal a kérdéssel, hogy mit tudnak az összeírásról.
Révfülöpön Hamarné Szöllősy Emília jegyző azt mondta: októberben a területileg illetékes hatósági állatorvos kérte, hogy - lehetőleg ingatlanonként - mérjék föl a településen lévő csirkék, libák, kacsák számát, és azt mielőbb juttassák el hozzá. Révfülöpön - a község idegenforgalmi jellegéből adódóan - viszonylag kevés a portákon a szárnyas háziállat. Egyelőre még nem kezdték meg a számlálást. Sebestyén Zoltán, Köveskál polgármestere nem hallott az összeírásról. A Balatonfüredhez közeli Csopakról csak becslést kértek a szárnyasok számára vonatkozóan. Mint mondták, ez az öszszeírás egyébként is viszonylagos, hiszen ha valaki a hét végén levág egy-két csirkét, nem fogja azonnal bejelenteni a változást.
Ásványi Tamás, a kővágóörsi térség hatósági állatorvosa közölte: a Veszprém megyei főállatorvos utasítására ő küldött az összeírásra vonatkozó felkérést az önkormányzatoknak. Több helyről, így például Kővágóörsről már megkapta a részletes kimutatást.
- Nincs ok pánikra, Magyarországon nincs jelen a madárinfluenza, a Balatonfüreden meggyűrűzött hattyú máshol fertőződhetett meg - állította Édes Géza megyei főállatorvos. Hangsúlyozta: a felmérés egyfajta tájékozódás, amely része a madárinfluenza elleni intézkedési tervnek. Célja, hogy legyenek meg a szükséges ismeretek arra az esetre, ha mégis elérne bennünket a fertőzés. Egyebek mellett azt szeretnék így megtudni, hogy milyen költséget jelentene az államnak az érintett területeken az állatok megsemmisítése, illetve milyen összegű kártalanítást kellene fizetni az állattartóknak.
Valójában azonban nem csak az intézkedési terv része az öszszeírás. Tájékozódásunk során megtudtuk ugyanis, hogy a KSH megyei szervezetétől is kérnek adatokat a térség településein tartott állatokról. Szemes Mária, a KSH regionális igazgatója meglepődött, amikor kiderült, hogy az általuk november 14-e és 28-a között elvégzendő mezőgazdasági összeírás összefüggésbe kerülhetett a madárinfluenza-vírus elleni készenléti tervvel. Az igazgató kijelentette: csupán véletlen egybeesésről van szó, hiszen egy 2004-es kormányrendelet teszi számukra kötelezővé a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek, egyéni gazdaságok adatainak összegyűjtését. Szemes Mária hangsúlyozta: az adatokat csak statisztikai céllal, összesített formában közlik, senkinek nem kell attól tartania, hogy más, az adatszolgáltató érdekeit sértő célra is felhasználják azokat. Ezt erősítette meg kérdésünkre az országosnak nevezett szárnyasszámlálással kapcsolatban Süth Miklós országos főállatorvos is, kijelentve: bár folyamatos képpel rendelkeznek az ország állatállományáról, az adatokat rendszeresen frissíteni kell.
- Mivel egyelőre nincs jelen a betegség az országban, értelemszerűen olyan előkészületek sem folynak, amelyek a szárnyasok megsemmisítését céloznák - szögezte le a főállatorvos.
