2007-től, amikor a kormány tervei szerint már élesben működik a biztosítási alapú egészségügyi rendszer, a hazai betegekhez is bekopogtathat a kórházi számlával a végrehajtó. Első lépésként ugyanis a biztosítatlanoknak maguknak kell állniuk a számlát, s ha azt behajtani nem lehet, akkor csak végső teherviselőként téríti meg az állam a kezelés díját.

Tavaly körülbelül 3000 kórházi, 600 járóbeteg- és 2300 fogászati ellátást nem fizetett ki az egészségbiztosító a hazai kórházaknak a biztosítással nem rendelkező betegek kezelése után. Ennyi olyan eset volt tehát, amikor első körben az intézményeknek maguknak kellett gondoskodniuk arról, hogy valaki rendezze a számlát. Ha a beteg külföldi állampolgár volt, akkor az intézetek behajtó céget bíztak meg a tartozás rendezésével - a bliccelő magyarok számláját az állam állta.

A jövőben viszont jelentősen, akár több tízezerrel is gyarapodhat a társadalombiztosításból kimaradók aránya, ha a kormány, illetve a parlament elfogadja a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény módosítását. A javaslattal az állampolgári jogon járó, térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi ellátás biztosítási alapúra változik. Ez lényegében azt jelenti, hogy néhány alapvető - például a járványügyi, az anya- és csecsemővédelmi vagy az iskolaorvosi - szolgáltatást, valamint a sürgősségi ellátást kivéve már akkor tisztázni kell, hogy ki fizeti a számlát, amikor a beteg az orvoshoz fordul. A tervezet szerint az átlagos ellátásban 2007 után sem kellene kezelési költséggel számolniuk az aktív járulékfizetőknek, valamint azoknak, akik után az állam átvállalja a természetbeni szolgáltatások 11 százalékos biztosítási díját. Ők - a hajléktalanok, a munkanélküliek, a diákok - szociális alapon biztosítottak.

A szociális háló lyukain áthullók, az ellátási körből kimaradók arányának becslésére még a biztosítási szakemberek sem vállalkoztak. A tervek szerint a balesetek sérültjeihez, vagy az utcán összeesőkhöz továbbra is kimegy a mentő, ám a kezelés csak a közvetlen életveszély elhárításáig tart, azon túl az ellátónak törvényben előírt kötelezettsége lesz azt vizsgálni: van-e az illetőnek társadalombiztosítása vagy nincs. Ha kiderül, hogy van, aki állja a költségeket, a kezelését folytatják, ha nincs ilyen, akkor számlát állítanak ki, s annak rendezéséig fölfüggesztik a kezelést. Az önhibájukon kívül fizetni nem tudók kérhetnek az önkormányzattól igazolást a szociális rászorultságról, ebben az esetben az állam állja a költségeket. Ha valakinek nincs ilyen papírja, akkor a kórházak, a szakrendelők, illetve az egészségbiztosító feladata marad a behajtás.